Purnam Jóga

A világ baja

Nem nehéz észrevenni, hogy a világban nincs minden rendben. Lassan de biztosan pusztítjuk a környezetünket, országok, népcsoportok, szomszédok, testvérek hadakoznak egymással. Van aki azért szenved, mert alig van mit ennie, van aki azért, mert nem tudja hogyan tegyen még több millióra szert. Néha még a választás lehetőségét sem használjuk ki megfelelően, a rövidtávú előnyeinkre gondolunk és megfeledkezünk másokról, megfeledkezünk az helyes útról.

Miért történik mindez?

Már többször említettem, hogy modern világunk a Róma kor öröksége, ami sajnos teljesen eltörölte a görög kor értékeit. A római egoizmus sajnos nem hanyatlott le magával a Római birodalommal együtt. Egészen más világban élnénk, ha értékrendünk az antik görög szemléletmódra épülne. Már a római korban kipusztult számos állatfaj, mert az arénákban leöldösték őket. Mi meg másképp, de folytatjuk ezt az őrületet. A római kornak nem voltak erényei, ha az emberséget és az ember világ fölötti felelősségét nézzük. Ha összehasonlítjuk a görögök szent megmérettetéseit a római cirkuszokban véghezvitt gyilkolászással, nem marad számunkra kétség. A rómaiak azt élvezték, ha folyt a vér. A görögök azt, ha nemes küzdelemben az ember felülkerekedik egy másik emberen.

Sajnos világunk a római kor erőszakcentrikusságát, énközpontúságát és a "cél szentesíti az eszközt" szemléletmódját örökölte. Másképp hogy jutott volna eszünkbe olyan gépeket építeni, amelyek mérget pöfögnek ki magukból, vagy olyan anyagokkal beborítani a világot, amelyek nem bomlanak le természetes módon? Gátlástalanul el kell venni mindazt, amit megkívánunk, mindenáron meg kell szerezni a vágyaink tárgyát, vagy ha ez nem sikerül, akkor szenvedni kell. Ez a mai kor problémája. Elhittük azt az egoista tanítást, hogy a világot az embernek teremtették, ezért jogunk van azt kizsákmányolni. De ez nincs így. Az ember a világ része, de sajnos ma inkább egy betegségnek tűnik a Föld bőrén, mint egy odatartozó szimbiotikus egységben élő lény.

Van gyógymód. Nekünk kell megtennünk a szükséges lépést. A gyógymód, ahogy a problémák gyökere is, az egónkban rejlik. Az egónak van szüksége arra, hogy hatalmat és a szükségesnél nagyobb erőforrásokat tudjon magáénak. Az egocentrizmus a Föld betegsége. Egy egó, amelyik hozzászokott bizonyos dolgokhoz, nehezen enged abból önként. Az egónk feletti uralom megszerzése az egyetlen kiút a világ megmentéséhez. Tehetünk a világban sok mindent, ha belül nem változunk meg, a szenvedés nem ér véget. Néhányan talán személyes előnyöket látnak abban, ha olyan technológiákat dolgozunk ki, amelyek segítségével megmentjük a Földet, amit tönkre tettünk. Ha azonban nem veszítjük el a római kor és a sötét keresztény középkor örökségét, akkor minden pozitív törekvés eredménye csak időleges marad, hiszen az érdekek bármikor megváltozhatnak.

Az is igaz azonban, hogy a dolgok fent dőlnek el. Úgy értem, hogy a magasabb politikai és üzleti körökben, akik nehezen engedik meg az érdekektől túlfűtött állapotukban azt, hogy az előnyeikről lemondjanak. Már igen nagy kényszernek, nyomásnak kell lennie, ahhoz hogy valami olyan is történjen, ami különben nem közvetlen a saját érdekük. Ez sajnos a legmagasabb nemzetközi politikai szinten is így van. Úgy kellene lennie, hogy minél nagyobb hatalommal rendelkezik valaki, annál inkább el kellene engednie a személyes hasznát, és annál inkább a közösség haszna kellene, hogy a szeme előtt lebegjen. Ám sajnos ez nincs így. A személyes érdekek megmaradnak és a legtöbb magasbeosztású, nagy hatalommal rendelkező ember arra használja a befolyását, hogy a személyes kis hasznait hajkurássza.

Mikor jut el a világ oda ismét, hogy a hatalom birtokosai újra felelősséggel és alázattal kezelik hatalmukat, önös érdekeikről lemondva? Csak akkor, ha az egó világuralma véget ér és az egót arra használjuk, amire tényleg való.

Ebben mindannyiunknak van felelőssége. Ott kezdődik az egész, hogy mi magunk elkezdjük megváltoztatni az egóhoz való viszonyunkat. Ott kezdődik, hogy nem engedünk a kísértéseknek, nem engedünk a szükségtelenül többre való vágynak, hogy felismerjük az önös érdekeink diktálta önzést, és lemondunk róla.

Ha a hatalom birtokosai úgy használnák a hatalmukat, hogy közben lemondanának minden személyes előnyről, az lenne egy új világ hajnala.

Velünk kezdődik. Először nekünk kell ezt a magunk szintjén gyakorolni. Ha elengedjük mindazt, ami az egóból fakad: sértődöttség, túlzott önérzet, többre vágyás, mások lenézése, másoknál magunk többnek gondolása, a "nekem ez jár" hozzáállás, stb., és önbecsülésünket más értékek szerint építjük fel: hogyan vagyok mások hasznára, hogyan vagyok a világ hasznára, hogyan vagyok a magam igazi boldogságának a szolgálója, akkor a személyes életünk már jó irányba halad. Ez lesz az alapja egy olyan emberi világnak, ami nem emészti fel a környezetét, hanem ápolja, gondozza a kertet, ahová született.

OM
Bálint


Purnam Yoga & Meditation 
purnamyogaandselfness@gmail.com
jóga, tanfolyamok, távoktatás, jóga oktatóképzés, meditáció oktatóképzés, zugló
facebook