Purnam Jóga Purnam Jóga

Holnap - 2012. 12. 20.

Egész bezsongott a világ egy újabb világvége időpont miatt. Holnap a Maja naptár 13. baktunjának utolsó napja következik, ami az ő ötezer éves naptárciklusuk végét jelenti. Utána december 22-én folytatódik egy új naptári ciklus. Ez nem kis esemény. Ilyen nem történik minden héten. A mi korunk nagy szerencséje, hogy számos ilyen különleges pillanatnak, sajátos időpontnak tanúi lehetünk. Számomra, minthogy gyermekkorom óta izgatnak a csillagászati események, nagy időpontok, különleges változások, igen érdekes ez. Megéltünk már egy ezredfordulót és egy századfordulót egyben, amit nem egészen egyetlen évvel a fordulópont előtt egy teljes napfogyatkozás előzött meg. Éltünk a 20. és 21. században. Éltünk két évezredben is. Most itt egy letűnt kor matematikája szerint lépünk át újra egy ilyen határt. Holnap egy a múlt némaságába merült nép naptára mutat majd hasonló fordulatot, mint nemrég a miénk. De lehetne ilyen a kínai naptárban, vagy a zsidó időszámítás szerint is. Ezek most nem mutatnak ilyet.
Mit is nevezünk fordulatnak?
A Maják a csillagok állásához és a Nap járásához, valamint a Hold fázisaihoz igazították időszámításukat és ezzel az ókorban hihetetlen pontossággal határozták meg a Föld keringését a Nap körül. Azonban az égitestekhez való igazodás, mégha ez Földünkre nézve a Naprendszer működését tekintve nyilván sajátos is, mégis önkényes választás, az ember által valahogyan kiválasztott nevezetes módon történt és nem abszolút formában. A Földünkről adott képeket alkotnak a csillagok. De elég csak kicsit odébb állnunk pár fényévvel, s máris egészen idegen égbolt rajzolódik ki számunkra. Már nem látjuk a megszokott csillagképeket. Mi van akkor ilyenkor a csillagképekhez társított jelentésekkel?
Egyáltalán az, hogy hol kezdődik egy időbeli ciklus, és hol ér véget, talán nem önkényes emberi választás kérdése? Ki mondta meg, hogy mindenképpen akkorra kell esnie Szilveszernek, amikorra éppen esik? Ezt valaki megmondta, és mi azóta rá hallgatunk. Mi lenne, ha átcsúsztatnánk március 30-ra? Semmi. Attól kezdve az lenne a nevezetes fordulópont, és néhányan éppen akkor várnák a világ végét, amikor ez az önkényesen kijelölt időpont mondjuk 3000. alkalommal következik be. De ha kinézek a fák közé és látom a szunnyadó téli erdőt, és látom a fák közt barangoló szarvasokat, ők mit sem tudnak minderről. Ha nézem a bolygónk és a körülöttünk lévő bolygókat, ők csak keringenek tovább és semmilyen szempontból nem érdekes nekik, hogy mi itt a Földön intelligenciánknak és spekulatív elménknek köszönhetően milyen pillanatot válaszottunk ki ismét a világvégének megjelölésére.
Nem kétséges, ez a világ, a mi világunk, a mi kultúránk, a mi civilizációnk is eltűnik majd. Ahogy a Maják világa, ahogy a Görögöké, ahogy a Rómaiak átkozott kultúrája, vagy ahogy az Indusi, Egyiptomi vagy Sumér birodalmak, ahogy Nagy Sándor, Dzsinkisz kán, vagy bámelyik más nagy hadvezér törékeny birodalma, a mi civilizációnk is összeomlik majd. De ennek nem egy naptár vége, nem egy önkényesen válaszott időpont vet majd véget. Jöhet egy nagyobb kisbolygó, jöhet egy természeti katasztrófa, jöhet egy háborúkkal teli korszak, hiszen az ember mindig is szörnyen vágyott az erőszakra, ami elpusztítja különben általunk nagyon nem is igazán vigyázott világunkat. Mi lenne, ha ahelyett, hogy efféle önkényes időpontválasztásokkal sokkolnánk magunkat, tényleg szembenéznénk azzal, hogy az a kultúra, amit felépítettünk, ami különben sajnos a Rómaiak önző, hazug és kizsákmányoló mentalitására épül, nem a legtökéletesebb világ. És mi lenne, ha mindannyian tennénk valami azért, hogy ez jobbá váljon minden nap. Akkor talán elodázhatnánk egy kicsit világunk alkonyát. Akkor talán megélhetné az ember, hogy bolygóközi lénnyé váljon és barátsággal meghódíthassa a Galaxist. De ehhez túl kell lépnünk korokon át hordozott súlyos örökségünkön, mert a múltunk cipelése nem fogja engedni, hogy igazán felemelkedett civilizációt hozzunk létre.
Ha kitisztul a fejünk, ha félretesszük a félelmeinket, ha a józan eszünkre és a tiszta szívünkre hallgatunk, akkor nem hagyjuk, hogy őrült zsarnokok, hogy önkényes papok, hogy hibbant tudósok, hogy pénzéhes üzletemberek vagy hataloméhes hadvezérek határozzák meg a sorsunkat.
Ha ezt nem engedjük, ha olyan embereket választunk vezetőinkké, akik bölcsességgel és szeretettel vezetnek önteltség és önzés nélkül, olyanok, akik azért élnek, hogy mi hétköznapi emberek békében élhessünk és szabadon, akkor van rá esély, hogy a világvége még nagyon soká következzen majd be. Ez nem idea. Ilyen emberek élnek köztünk. Mindez lehetséges lenne, ha megváltoznánk...

S mi lesz holnapután?
Jóga Karácsony!
Várunk szeretettel! :)



facebook

Purnam Yoga & Meditation 1147. Bp. Öv utca 140.
yoga@purnam.hu
jóga, tanfolyamok, távoktatás, jóga oktatóképzés, meditáció oktatóképzés, zugló