Purnam Jóga Purnam Jóga

A becsületről - 2012. 09. 04.

A becsület, amely egykor egy valamire való ember legfontosabb jellemzője volt, kiveszni látszik.

Van-e köze a jógának a becsülethez?

Hogy ezt láthassuk, nézzük meg mit is jelent ez a fogalom egyáltalán.

A becsület egyrészt jelent egyfajta jellembéli szilárdságot, egy tartást, ami helyzettől független. Azaz attól, hogy könnyebb vagy szorultabb helyzetben van az ember, ugyanazt tartja helyesnek és helytelennek. Vagyis nem aszerint alakul a dolgokhoz való viszonya, ahogy az érdekek diktálják, hanem a belső értékekbe vetett szilárd megalapozottság adja a viselkedés alapját.

Vegyünk egy példát. Ha mondjuk egy ember látja, hogy valaki hazudik és becsap másokat, bizonyosan kialakul benne egy ellenérzés, ami miatt nem lesz túl kedves a másikkal. De kiderülhet, hogy attól a hazudós illetőtől ő anyagilag befolyásolva van, vagy beleszólhat a karrierjébe, mert mondjuk történetesen a főnöke. Meglehet, hogy nem megfelelő belső tartás híján, ellenérzései és a másik rossz tulajdonságai ellenére jóviszonyt próbál kialakítani vele, illetve megpróbál bevágódni az adott ellenszenves személynél. Sajnos ilyenkor az történik, hogy sutba dobjuk a saját értékeinket és az érdekeinket tesszük előre.

A becsület azt jelenti, amikor nem hajlunk meg az érdekeink és a vágyaink hatására, hanem szilárdan tartjuk magunkat a saját értékrendünk szerint. Nem mindegy az, hogy hogyan érjük el a céljainkat, és lehet olyan út, amelyen könnyebben és gyorsabban célhoz érhetnénk, de ha ezzel a becsületünket tesszük kockára mégis inkább válasszuk a nehezebb utat.

Egy jógával foglalkozó számára azt szoktuk javasolni, hogy kerülje az olyan társaságot, ahol nem a tiszta értékek szerint élnek, de ha mégis muszáj valamennyire részt venni benne, akkor azt a lehető legkisebbre kell szorítani és nem engedni annak a csábításnak, hogy be akarjunk vágódni a különben lehet, hogy domináns, de egyébként számunkra teljesen idegen felfogásnak. Nem azt mondom, hogy azonnal szembe kell köpni azt, aki nem a mi értékeink szerint éli az életét, mivel ez mindenkinek a magánügye, és az sem biztos, hogy a mi értékrendünk a legjobb a világon, de szolgálni sem kell olyan ügyet, ami a saját becsületünket sérti. Rövid távon hasznot húzhatunk belőle, de hosszú távon megmérgezheti a lelkünket. Előfordulhat, hogy mosolygunk egy olyan ember viccén, akitől valamilyen módon függünk, de magunkban még a vicctől is hányunk, nem hogy az embertől. Ha egy mód van rá, legyen bennünk annyi tartás, hogy legalább nem mosolygunk olyan dolgon, ami nem tetszik.

Ugyanakkor a becsülethez hozzátartozik az is, ahogyan másokhoz hozzáállunk. Különösen egy jógázónál nagyon meghatározó ez a dolog. A gyakorlással ugyanis kifinomultabb összehangolódottság jön létre a szavaink - tetteink - gondolataink illetve a személyiségünk lényeges vonatkozásaiban, mint amilyen különben egy nem jógázó embernél jellemző. Ha olyan lesajnáló, sértő, vagy bántó dolgokat mondunk másokra, mint lúzer, vagy szerencsétlen, vagy béna, stb., akkor ez a kijelentés leginkább önmagunkról árulkodik és azt meséli el, hogy szeretnénk magunkat többnek látni másoknál. A jógázó pont abban jár elöl, hogy már nincs szüksége arra, hogy ilyeneket mondjon másokról.

Az is gyakori, hogy a jóga égisze alatt a szabadság nagy bűvöletében megfeledkezve a kötelességeinkről elkezdjük nem fontosnak tartani azt, hogy pontosan érkezzünk, hogy az ígéreteinket tartsuk, hogy eleget tegyünk a vállalásainknak. A jóga nem ezek alól szabadít fel, hanem segít abban, hogy a mindennapi életben sokkal jobban, könnyebben, lazábban legyünk képesek eleget tenni még ezeknek az általános dolgoknak is, anélkül, hogy ez különösebben nehezünkre esne. Ha valaki a jóga szellemiségével takarózva mégis ezeket tenné, az valójában egyszerűen csak felelőtlen, tiszteletlen és önző.

A becsület másrészt egy erkölcsi nívót is jelent. Magában hordozza azt, hogy az ember képes vállalni a felelősséget tetteiért és nem keresi a kibúvókat, nem keresi azt, hogyan tudná megúszni. Az ilyen mindent megúszni akarók valójában nem sokat érnek emberileg.

Manapság arra vagyunk kondícionálva, hogy ha lehet, akkor csak próbáljuk megúszni a dolgokat. Már-már azt kezdjük hinni, hogy nem az a baj, ha valaki rosszat csinál, vagy átver valakit, hanem az, ha rajtakapják, ha lebukik. Sőt. Bizonyos körökben már kifejezett erény, és dicsőség, ha úgy sikerült másokkal kibabrálni, hogy még csak nem is derült ki.

Valójában azonban a becsület egyben jelenti azt, hogy nem élek vissza mások bizalmával, hogy nem húzok hasznot mások kárára, és azt is, hogy amit különben jószándékkal tettem, de mégsem volt helyénvaló, azért tartom a hátam. Mostanság igen kevés embertől látom ezt a fajta magatartást különösen a politikában, amely különben oktató jelleggel hat a társadalomra. Egy olyan politikus, aki vállalja a tettei súlyát, a többiek szemében mára már kifejezetten szánalmassá vált.

Az őszinte egyenesség, a hibák és a hibákért járó következmény felvállalása megerősíti az embert, de a kibúvók keresése és megtalálása, a megúszni vágyás szolgává tesz: olyanok szolgájává, akik másokat kihasználnak, és olyan eszmék szolgálójává, amelyek megmérgezik az elmét és rabszolgává törik a lelket.

Bálint



facebook

Purnam Yoga & Meditation 1147. Bp. Öv utca 140.
yoga@purnam.hu
jóga, tanfolyamok, távoktatás, jóga oktatóképzés, meditáció oktatóképzés, zugló