Purnam Jóga

Üzenet - 2012. 05. 03.

Aki megismerte a meditáció békéjét, annak szívében elcsendesednek a hullámok, azt nem taszigálja tovább vágyak és félelmek vihara, az békében akar élni a világgal, az elfelejti a folytonos küzdelmet a megváltoztathatatlannal és nem szenved a megváltoztatható és a múlandó miatt, hanem cselekszik. Aki elmerült a szív csendjében, annak lelkében fény gyúl, az kötelékeinek tudatában szabadon él, az nevet önnön ostobagásán és együgyűségén, az nem hiszi többé felsőbbrendűnek magát másoknál, ami miatt ismét csak szenvedne, mert többnek hinni magunkat másoknál egoizmus és tudatlanság, s a tudatlan ember szenved. Nem szenved az, aki megélve elméje lassú áramlásának megszűnését, aki megélte az időtlenség és a tér nélküliség végtelen állapotát. Nem szenved az, aki ráébred az életét mozgató erőkre, aki ráismer a benne rejlő és a körülötte lévő események összefüggéseire, aki tudja, hogy ami vele történik, azt teszi ő is önmagával legbelül. Mert sokan erőszakot tesznek önmagukon, de mégis amiatt látjuk szenvedni őket, hogy mások erőszakot tesznek rajtuk. Sokan elfojtanak magukban dolgokat, de mégis amiatt hiszik magukat szenvedni, hogy mások fojtogatják őket. Sokan megfosztják magukat dolgoktól, de mégis amiatt a veszteség miatt sírnak, amit mások loptak el tőlük. Sokan rabságba vetik az elméjüket, mégis a test szabadságának elvesztésétől félnek. Vannak, akik azért bánkódnak, mert elvesztenek tárgyakat, vagy barátokat, hozzátartozókat, de nem veszik észre, hogy közben belül önmaguk egy-egy darabját már sokkal korábban elvesztették. Látok olyanokat, akik azért szenvednek, mert betegségek támadták meg a testüket, amelyek némelyikét már nem lehet az orvosi módszerekkel meggyógyítani, de közülük csak kevesen tudják, hogy a test betegsége az elméből, az önösség, az önzés túlzásából vagy az önérdek túlzott héttérbe szorításából fakad. A test miatt aggódnak, miközben már sokkal korábban aggódhattak volna a saját tetteikért, önmagukkal és másokkal elkövetett bűneikért. Látok szegényeket szenvedni; látok gazdagokat szenvedni; látok öregeket szenvedni; látok fiatalokat szenvedni. Miért teszik mind magukkal ezt? Mert nem tudják, hogy a bennünk folyó életfolyam nem véges, és minden pillanata végtelenül értékes. Ha ezt tudnák, nem dobálnák el a perceiket, napjaikat, éveiket hiába. Ha önnön értékünkkel tisztában vagyunk, nem gyűlölt napokkal töltjük meg életünk sebesen eltelő éveit, hanem olyan értékekkel, amelyek miatt a világ egyre több, egyre szebb, egyre tisztább, egyre békésebb hellyé válik. Ember-e az, aki úgy tér nyugovóra, hogy aznap nem tett semmit, amitől a világ jobb hellyé vált? Ember-e az, aki nem tett meg mindent az életében, hogy a világ jobbá váljon?

A béke bennünk van, elérhető helyen, rálelhetünk. Aztán osszuk meg ezt a békét azokkal a békétlenekkel, akik a világban csak félelmeket és ellenséget látnak, és olyanokat, akiket kihasználni, vagy akiken uralkodni lehet. Fegyverrel nem lehet békét hozni az emberek szívébe. A harcoknak belül kell véget érni, hogy a világban is véget érjenek a harcok. A gazdagságnak belül kell bekövetkezni, hogy a világ kívül is gazdaggá váljon. S akkor majd nem az anyagi javak sokaságával, vagy a hatalommal méri az ember a gazdagságot, mert a gazdagság még sokminden más is lehet.

Bálint


Purnam Yoga & Meditation 
purnamyogaandselfness@gmail.com
jóga, tanfolyamok, távoktatás, jóga oktatóképzés, meditáció oktatóképzés, zugló
facebook