Purnam Jóga

A szellemi utakról

Úgy mondják, végső soron mindenki egyfajta szellemi utat jár. Még azok is, akik különben elvesztek az anyagi világ csapdáiban, vagy soha nem hallottak arról, hogy az életnek más célja is lehet, mint az élvezetek hajszolása.

Mi a szellemi utak igazi célja?
Miért jelent többet, ha valaki foglalkozik a szellemi úttal, vagy többet jelent-e egyáltalán?

A kezdetek

Tizenöt éves koromban már viszonylag sokat tudtam a világról természettudományos szempontból. A hobbim a fizika és a csillagászat volt, és nagy izgalommal olvastam a legnehezebb fizikai írásokat is. De valahogy nem találtam bennük a választ a kérdésre, hogy miért van a világ, és miért vagyok én benne. A Buddhizmus felé fordultam, amiben sokat segített, hogy elkezdtem karatézni és jógázni is. Kiváló tanáraim voltak. Hihetetlen mértékletességgel adagolták a befogadható szinten mindazt, amit egy fiatal elme képes volt megemészteni. Hiába próbáltam mohón többet akarni tudni, épp csak annyira kaptam mindig választ, ami a következő lépéshez elégnek bizonyult. Világossá vált számomra lassan, hogy a Világot többféle szinten lehet magyarázni és megérteni, amiben az alapok különösen fontosak. Szerencsém volt, hogy annyira erősen érdekelt gyerekkoromban (és persze most is) a természettudomány, hogy 8 évesen atomfizikai könyveket bújtam. A magam módján egész jól meg is értettem őket. Az anyagi világ fizikai és matematikai törvényeinek ismerete sokban hozzásegíti az embert ahhoz, hogy jobban értse a filozófiát, különösen azért, mert a filozófia igazi megértése sokkal nehezebb, mint a fizikai törvényszerűségek átlátása és alkalmazása, s akinek még egyenlőre a relativitás elmélet gondot okoz, még ne forduljon a magasabb filozófia felé. Övék a hit.

A nagy jógik mindegyike egyben nagy tudós is volt, és ma is az. Hatalmas mennyiségű szöveget tanultak meg és tudtak kívülről is. De nem csak betanulták, hanem értették, értik is a szövegeket. A védák óriási tudásmennyisége a mai kor emberét is lenyűgözi. Pedig a klasszikus korban a védákat fejből tudták az arra hivatottak. Korunk gyermekei azonban már egy egyszerű Petőfi verssel is nehezen bírkóznak meg. A Védákban olyan tudásanyag van összegyűjtve, ami mai szemmel is megállja a helyét. Nemrég beszélgettem egy egyetemi professzorommal erről, és bizony az a helyzet, hogy még az orvostudománynak is fejet kell hajtani az ősök ismeretei előtt, hiszen korokkal korábban olyan dolgokat tudtak, amire csak nagy nehezen manapság derül fény a modern tudományok kutatásai révén újra.
Honnan tudták mindazt?
Világos számunkra, hogy az ókori India bölcsei a technikai fejlődés híjján is képesek voltak a világ rejtélyeit megfejteni, jobban mint ahogy az minekünk ma még eddig sikerült.

A klasszikus tudás rétegződései

Az ind kultúrában ahogy a különböző életkoroknak meg van a maga szerepe és meg van a maga célja, vagy ahogy az egyes varnáknak (kasztoknak) meg van a maguk szerepe a társadalomban, úgy a tudás elsajátításának is meg van a maga módja. Nem lehet rögtön a legmagasabb tudás felé fordulni, mert érthetetlenné válik, s ahelyett, hogy a megértés és a megélés révén a megvalósítás felé haladnánk, a hitbéli tévutak rabjaivá válunk. A hitnek persze megvan a maga nagyon fontos szerepe, és ezzel természetesen a vallások tiszteletreméltó helye is a szellemi utak között, de az ind filozófia túlmutat a hiten, és a megtapasztalás felé terelget bennünket.

Az első lépés a szellemi úton

A legfontosabb, amit ahhoz, hogy szellemi utakon járjunk alaposan ki kell fejlesztenünk magunkban a logika. Ez talán sokaknak meglepetés, hiszen manapság a New Age irodalomnak köszönhetően a logika a szellemi útkeresők között elvesztette a fontosságát. Azonban a logika az, ami megalapozza az elme működését, ami első szinten regulázza az össze-vissza ugrándozó figyelmet. Ha valakinek a logikai kézségei nincsenek magas szintre fejlesztve, hiába is törekszik a szellemi megismerésre, az elméje csapdáiba, a képzelete által egészen valóságosnak mutatott tapasztalatokba fog elveszni és ráadásul szentül meg lesz győződve arról, hogy jó úton jár, hiszen csodálatos fények és égi hangok kísérik gyakorlását. De ez valójában nem az igazi szellemi útkeresők célja. A képzeletünk fontos dolog, de aki a megismerésre törekszik, nem a képzeletét akarja fejleszteni.

A nyelv és a beszéd

A második teendőnk, hogy fejlesztjük nyelvi képességeinket. Azaz megtanuljuk a saját anyanyelvünkön pontosan, árnyalatan kifejezni magunkat. Ez is, meg az előző dolog is végső soron Európában az általános iskolai tanulmányokban már szerepel. Azonban ennek ellenére igen kevesen képesek arra, hogy jó logikai, esetleg stratégiai képességekkel, illetve kiváló önkifejezéssel rendelkezzenek. Ennek az az oka, hogy nem ismerjük fel, hogy az életben való boldoguláshoz is nagymértékben ezekre van szükség.
Az ind kultúrában a szent szanszkrit nyelv 4000 szabályának ismerete, a retorika és a logika voltak azok, amelyek megalapozták a filozófia mélyebb útjai felé fordulást. Mivel azonban azóta evolúciósan mit sem változott az ember, lényegében ma is így kellene nekifognunk mindennek.

Azt tapasztaltam, hogy a jóga oktatók többségének nincsenek alapos természettudományos ismereteik, sajnos soknak még megfelelő anatómiai és fiziológiai sem, mégis a magas filozófia oktatásával próbálkoznak. Sok-sok jóga tanárnak még egy jóga oktatói tanfolyam elvégzése sincs a hátamögött, és itt nem is a papír megszerzéséről, hanem sokkal inkább az oktatott tudásanyagról való fogalomalkotásról beszélek. Amikor valaki elmerül a jóga tanulásában, akkor derül ki, hogy mérhetetlenül sokmindent kell tanulnunk és tudnunk. Ettől a sok tanulástól azonban sokan félnek és ezért hozzá sem fognak. Tanításaik így félre fognak siklani és sikertelenek maradnak, mivel a megfelelő alapok nélkül nem adható át a tudás. Így valójában csak hitet építenek az emberekben és egy vallást alakítanak ki maguk köré. Ez persze önmagában nem baj, mert vannak olyanok, akiknek erre van szükségük.

Nincs olyan tanár, aki mindenkit tud tanítani, de olyan sincs, aki senkit sem.

És igaz az is, hogy vannak olyanok, akik eleve tudással születnek. Az ind kulúrában velük is foglalkoznak. Ők azok, akiknek már kora gyermekkoruktól kezdve hihetetlen sokat kell tanulniuk. Vagyis nem azt jelenti a tudással születés, hogy már semmi dolgom nincs ebben az életben, hanem azt, hogy nagyon is sok feladat áll előttem.
Jónéhány mai jógatanár arra hivatkozik, hogy azért nem tanul, mert neki úgymond "lejön" a Tudás. Hát lejöhet, de ha nem elég képzett az elme, akkor nem fogja tudni átadni. Azzal mentegetni magunkat a tudáshiányunk alól pedig, hogy minekünk ismeretlen lények sugdossák a fülünkbe azt, hogy mit kell tanítanunk, elég sekélyes magyarázat.

A következő lépés

Ha már elmélyedtünk a nyelv, a retorika és a logika alapos ismeretében, jöhet a Világ valóságának első szintű magyarázata. A keleti tudományok azonban nem azt akarják megmondani, hogy milyen a világ, hanem azt, hogy hogyan lehet azt megismerni. Így tehát a filozófiában tett következő lépés gyakorlatok sora, amelyek segítségével az ember önmaga ismeri fel a világ mélyebb lényegének részleteit. Ez a jóga tudománya.
A jóga elvi útmutatásokkal a gondolkodásra és az életmódra vonatkozóan, erkölcsi és etikai útmutatásokkal a mindennapokra, testgyakorlatokkal, légzőgyakorlatokkal és meditációs gyakorlatokkal az önfejlesztés felé vezet bennünket. A jóga célja az elme megismerése és annak felismerése, hogy tapasztalati valóságunkat az elme hozza létre. A meditáció csendességében azonban felismeri az ember, hogy ebből az elme-valóságból van kiút, hogy az ember képes tapasztalni a legmélyebb belső békében önmaga igaz teljességét és valóságát, amely már mentes az elme által körbefont illúzióktól. A jóga célja tehát az elme megismerése és az elmétől való függetlenség állapotának megtapasztalása, a legmélyebb béke és a jelenlét tiszta tudatosságának átélése (szamádhi).
Csak a szamádhiban járatosaké a következő lépés.

A védánta és az advaita védánta

A védánta azt jelenti, hogy a védák vége. Abban az értelemben jelenti ezt, hogy a védák végeredményét, avagy végső tartalmát hordozza e tanítás. Semmiképpen nem érthető meg a szamádhiban való jártasság nélkül. A védánta puszta hiedelemrendszerré, vallásos hitté válik, ha valaki a szamádhiban való jártasság nélkül áll hozzá a tanulmányozásához. Legfőbb tanítása a TAT TVAM ASZI, azaz AZ VAGY TE. Hihetünk ebben, de amíg nem tapasztaltuk az AZ-t, addig nem tudjuk, miről beszél a védánta. Ismert védánta gyakorlat, módszer, vagy technika az, hogy az ember újra és újra felteszi magának a kérdést: Ki vagyok én? Ez nagyon fontos kérdés. Azonban ezt a kérdést nem fel tenni kell magunknak, hanem ennek a kérdésnek fel kell ébredni magától bennünk, és ez meg is történik az elme megismerésének egy fontos pillanatában, amikor az ember felismeri elméje énképző funkcióját, és rájön, hogy az, amit énnek ismer, csupán egy elmefolyamat. Ekkor a rádöbbenés sajátos állapotában magától tör az emberre a kérdés, hogy Ki vagyok én? - de ekkor már a válasz is látszik. Nem kell tehát ezt kérdezgetnünk magunktól, hiszen ez így nem vezet eredményre.

Még huszonegynéhány éves koromban voltam egy táborban, ahol ez volt a feladat: egymással szemben ültünk mindig párokban, és az egyik azt kérdezgette a másiktól folyamatosan, hogy ki vagy te, mire a másiknak mindig válaszolnia kellett erre a kérdésre. A cél az lett volna, hogy végül annyira kiakad az elme, hogy az ember felismeri igazi valóját. De ez egyikünknél sem következett be, s attól tartok, hogy vezetőnk sem tapasztalta még akkor mindazt, amit tanított.

A védánta megadja az utolsó kulcsot a felismeréshez és elvezet ahhoz a tudáshoz, hogy igazi önmagunk sokkal több, mint a puszta test és elme együttes. Addig azonban még sok dolgunk van. Elsősorban meg kell ismerünk önmagunkat, meg kell ismernünk az elménket, hogy átkelve elménk dzsungelén elérjünk ahhoz a hegyi tóhoz, ahol a víz tükre mozdulatlan és kristálytiszta. És itt átéljük a legmélyebb békét, amit ember átélhet és magunkkal hozzuk azt a mindennapijainkba, hogy egy békésebb világot teremtsünk magunknak és a többieknek.

Bálint


Purnam Yoga & Meditation 
purnamyogaandselfness@gmail.com
jóga, tanfolyamok, távoktatás, jóga oktatóképzés, meditáció oktatóképzés, zugló
facebook