Purnam Jóga Purnam Jóga

Az Élet Célja - A párkapcsolatok házatáján 5.

Mindannyian, akik elgondolkodtak valaha az életen, elgondolkodtak azon is, hogy vajon mi a lényege, mi a célja az életnek. Itt vagyunk, szenvedünk, néha örülünk és aztán meghalunk. De akkor minek vagyunk. Eltűnünk és kész. Nem marad utánunk semmi, vagy legalábbis mindössze emlékek, s főleg mi nem maradunk itt.
Hitünktől függően ki ki mást és mást hisz arról, hogy a halál után hogyan tovább, de most nekünk nem is a halál utáni időről, hanem az azt megelőző életről kell gondolkodnunk.
Kell, hogy legyen valami célunk az életben, kell, hogy legyen magának az életnek valami értelme, különben minden tettünk, minden gondolatunk, minden szenvedésünk hiábavaló!
Keressük meg ezt a célt!

A szenvedés kerülése

Mint mindennek a világon, ennek a témának is a filozófiai megközelítésekor több szintű magyarázat lehetséges.
Ezen a világon minden érző lény arra törekszik, hogy elkerülje a szenvedést és elérje a boldogságot. Az ember is ilyen - természetesen eltekintve a lelki deformitásoktól. Öszötönösen tehát arra törekszünk, hogy örömünket leljük az életben. Olyan embert választunk párunkul, akivel jólérezzük magunkat, akivel szeretünk együtt lenni. Ha eleve nem ilyen embert választ valaki, annak komoly lelki okai vannak, amivel érdemes szakemberhez fordulni. Menet közben azonban gyakran megváltozik a párok egymáshoz való viszonya. Ennek okáról már többször is írtam. Van egy ok, ami viszont említést érdemel ismét. Ez ugyanis az, amikor a párok összeérnek és elkezdik egymás gombjait nyomogatni. Vagyis már jól megismerték egymást és pontosan tudják, hogy mire ugrik a másik. Ugrasztják is akarva - akaratlanul.
Mi ez? Miért van ez így?
Mert pontosan olyan társat választunk, aki éppen olyan területünket érinti meg, ami a legérzékenyebb számunkra. Persze ez nem tetszik, mert általában nem arra vagyunk kondícionálva, hogy tanuljunk a hibáinkból és elgondolkodjunk a reakcióinkon. Úgyhogy elkezdünk tiltakozni, majd visszavágni. Szóval szenvedni kezdünk a párunktól a párunkkal.
Hogyan kerülhető el ez?
Úgy, hogy a társunkat a-mellett, hogy szeretjük, hogy vágyunk rá, hogy szépnek látjuk és hogy megteszünk érte bármit, egyben a fejlődésünk segítőjének, "tanárunknak", hibáink provokatőrének tekintjük. És amikor észrevesszük, hogy megjegyzésére, viselkedésére, vagy ki tudja mijére kialakul bennünk a düh, a tiltakozás, vagy a visszavágás ingere, mérlegelni kezdünk, és megvizsgáljuk, hogy vajon épp milyen gyengeségünkre, hibánkra hívta fel a helyzet a figyelmet. Ez persze túlzottan mesterkéltnek tűnhet, mégis ez egy útja lehet annak, hogy a másikban lassan ne ellenséget, hanem szövetségest lássunk és a saját hibáinkon meg az övéin is együtt nevessünk.
Szóval a lényeg az, hogy a szenvedésünk forrása legtöbb esetben nem a társunk, hanem mi magunk, s a helyes hozzáállással elég sokat lehet javítani ezen a helyzeten. Ez persze nem azoknak szól, akiket ver a férjük, mert nehéz elképzelni azt a pozitív hozzállást, amikor valaki vérben fürödve még mindig azon mosolyog, hogy mennyire rossz a saját hozzáállása.
De alapvetően a nem szélsőséges helyzeteket tekintve igen sokat lehet ezzel változtatni.
Életünk egyik nagyon fontos célja tehát a szenvedés kerülése és a boldogság elérése, az életben, az élet miatt érzett öröm felébresztése. Ebben társ a párunk.

Ha egy párnak ez már nem célja, akkor jobb ha szétválnak. Ha az egyiknek már nem számít a másik boldogsága, akkor már lélekben nincsenek együtt. Ha külön külön nagyobb örömöt lelnek, mint egymással, akkor ...
De most nézzük a derűsebb oldalát!

A boldogság keresése

Mi is a boldogság? Pusztán csak a szenvedés hiánya volna? Nos a szenvedés hiánya még önmagában nem hozza létre egy pár boldogságát. Keresni kell azt a közös célt, ami mindkettőnket inspirálja, ami miatt mindketten képesek vagyunk hegyeket megmozgatni. Az egyik ilyen lehet a gyermekvállalás. A gyermek válik a pár együttlétének céljává.
Fontos azonban megjegyezni, hogy számos párról hallok, akik azért vállaltak gyermeket, vagy még egyet, mert a kapcsolatuk a mély ponton volt és ezzel az új közös céllal próbálták "feldobni". Ez azonban nem helyes út. A gyermeknek olyan időszakokban kell foganni, amikor tűz lobog a párok szívében egymás iránt, és nem a harag tüze. Olyan időszakban kell foganni egy gyermeknek, amikor a szerelem tetőfokán tombol. Ez biztosítja, hogy igazán nagy életerővel jöjjön a világra. Az ésszel tervezésnek persze nagy divatja van, és ez gazdasági világunkba való beilleszkedésünk és fennmaradásunk szempontjából rendben is van. A gyermekvállalás természetesen komoly gazdasági döntés is, sajnos. De nem lehet másként. Nem lehetünk felelőtlenek egy ember életével kapcsolatban. Természetes, hogy meg kell gondolni, hogy bevállalható-e anyagilag, vagy sem, hogy a pár képes-e minden szükségeset biztosítani vagy sem. Hozzáteszem, hogy a legtöbb gyermek éppen olyan családokban születik, ahol fel sem merülnek ezek a kérdések. Valójában egy gyermeknek fontosabb a szeretetteli környezet, mint az, hogy minden csillogjon körülötte a gazdasági stabilitástól, azonban sajnos a szegényebb családok sokaságában nem csak az anyagiak hiányoznak a gyermekvállaláshoz, hanem a pár egymás és gyermekei iránt érzett valódi szeretete és felelősségérzete is. Pedig mindenki szeretetre vágyik.

A lényeg az, hogy egy kapcsolatnak jobb lenne, ha nem célja lenne egy gyermek, hanem boldogságának gyümölcse. Csak akkor képes egy család a békés és örömteli mindennapokra, ha a gyermek nem projekt, amin dolgozni kell. Természetesen attól még sok feladat van míg az egyetemig eljutunk, de ezzel együtt mégis más lesz a dolgok állása.
Mindig megilletődöm, amikor megkérdezik párok egymástól, s főleg olyanok, akiknél épp most született gyermek, azokat akiknél még nincs, hogy na és ti? Mire a válasz: - Dolgozunk rajta. - Mit jelent ez? Hogy munka után másodállásban otthon szexelnek? Vagy inkább azt, hogy hagyjatok már békén ezzel a kérdéssel? Attól tartok inkább a második, mert ha az első lenne, ami persze szintén nem kizárt, akkor egy irigylésre méltó párról van szó - legalábbis, ha a szex nem teher és munka nekik, vagyis szükséges kellemetlenség azért, hogy gyermekük legyen.

Más célok

De más is lehet olyan cél, ami összekovácsol egy kapcsolatot, amiben együtt tudnak fejlődni és előrehaladni az életben. A sokmindent átugorva most gondoljunk egymás fejlődésére és segítésére. Egy pár mindkét tagjának elsődleges célja kell hogy legyen párja boldogulása és fejlődésének segítése. Az a legnagyobb áldozat, amikor saját tanulásunkról mondunk le párunk javára, s fura mód mégis ezzel tanuljuk a legtöbbet.
Legmagasztosabb cél párunk örömeinek megsokszorozása, s ugyanakkor a szellemi fejlődésben való előrelépésének segítése. De nem minden pár ilyen beállítottságú, és sok olyan kapcsolat van, ahol az egyik anyagias és racionalista, míg a másik álmodozó és spirituális beállítottságú. Időnként megkeresnek ilyen párok, mert azt hiszik, hogy ez probléma. De valójában nem. A világban két lábbal kell állnunk. Az egyik lábunkat az anyagi világban vetjük meg stabilan, a másikat a szellemiben. Ha egy párnál mindketten mindkét világban otthon vannak, akkor ez nagy szerencse, és fontos, hogy törekedjünk is erre. De ha az egyik az egyikért, a másik a másikért felel, az is jó, csak ne bántsuk a párunkat azért, mert ő mindkét lábával csak az egyik világban stabil igazán. Így is-úgy is két-két láb áll itt is ott is. Inkább fogadjuk el, hogy a párunk a támaszunk, aki segít eligazodni abban a világban, ahol nem vagyunk annyira otthon.

A végső cél

Minden ami ebben a világban elkezdődött, az véget is ér. Minden, ami létrejött, az elenyészik. Minden, ami él végül elpusztul. Ilyen az ember is.
Az élet célját tekintve mindannyiunkban meg kell jelenni a halál tényének is. Nem vagyunk itt örökké. Nem leszünk a párunkkal örökké. Használjunk ki minden pillanatot arra, hogy kifejezzük hálánkat az életnek, hogy egy értékes emberrel élhetünk egy értékes életet. És ha nem az, tegyünk érte, hogy az legyen. Ne csüggedjünk, mert ebben nem alkudhatunk meg. Nem mondhatjuk magunknak, hogy - Jó ez az élet, én úgyse érdemlek mást. - Ne váljunk mártírrá a saját szemünkben, ne büntessük magunkat semmiért! Inkább tegyünk meg mindent azért, hogy a párunkkal boldogan éljünk, s ha ez nem lehetséges, akkor ne pazaroljuk a saját és az ő életét, hanem engedjük el, hogy legyen esélye neki és magunknak is arra, hogy olyan valakit találjunk, akivel boldogok lehetünk.
Egy emberi élet végső célja a felismerése mindannak, hogy tapasztalati világunk csupán káprázat. (Korábbi hírleveleinkben már számos alkalommal leírtam a különben filozófiával nem foglalkozó emberek számára is egyszerűen, hogy mit jelent ez, ezért ennek mélyebb taglalásába most nem merülök el.)
Ez különösen akkor fontos, amikor életünk alkonyához közelítünk, s a halál felett már nem hunyhatunk szemet. Legfontosabb, hogy felismerjük, hogy életünk, énünk és tapasztalt világunk elménk produkciója. Még párunk, szerelmünk és kapcsolatunk gyümölcsei is. És a feladatunk az, hogy megtaláljuk magunkban azt, ami örök, ami változatlan, ami születésünk pillanatától létezik, ami már azelőtt is létezett, hogy ide születtünk, s még azután is létezni fog, hogy életünk elenyészett. Felfedezhetjük magunkban ezt az örök állandóságot, s fel is kell fedeznünk. Nem elég csak hinnünk benne, találkoznunk kell vele magunkban, meg kell pillantanunk, hogy tudjuk, párunkban is ugyanez az örök állandóság ragyog minden pillanatban. S nem csak párunkban, hanem mindannyiunkban.
Amikor megpillantjuk magunkban ezt a végtelen jelenlétet, ezt a mély belső békét, a lélek mozdulatlan valóságát, akkor boldogságunk ok nélkülivé és állandóvá válik, és megvalósítottuk az ember lét legmagasabb fokát.

Üljünk most le párunkkal vagy magunkban meditációs pozíciónkba, támasszuk a hátunkat egymásnak, vagy egy falnak. Vegyünk néhány mély lélegzetet és engedjünk el minden gondolatot. Keressük magunkban a legbelsőt! Szemléljük az elménk mögötti csendet és fedezzük fel benne azt, ami igazi önmagunként tárul elénk.

OM BHUR BHUVAH SVAH
TAT SAVITUR VARENYAM
BHARGO DEVASYA DIMAHI
DIYO YONAH PRACHODAYAT
OM SHANTI SHANTI SHANTI



facebook

Purnam Yoga & Meditation 1147. Bp. Öv utca 140.
yoga@purnam.hu
jóga, tanfolyamok, távoktatás, jóga oktatóképzés, meditáció oktatóképzés, zugló