Purnam Jóga

Jóga az egészségben - Jóga a gyógyulásban 2.

Az előző cikkben arról az alap modellről írtam, amely szerint a jóga egyáltalán gondolkodik az emberről, amely szerint a különböző problémákat besorolja és amely alapot nyújt ahhoz, hogy valahol elkezdjünk a gyógyulással vagy az egészségmegőrzéssel foglalkozni.
Mivel a jóga egy ötrétegű modellben tekint az emberre, ezért a jóga egészség-képe ebben az öt rétegben vizsgálja a rendet és a helyes működést. Ez az öt réteg a fizikai testet, az energia mezőnket, az elménket és a felsőbb értelmünket, valamint a legbelső, legfinomabb igaz lényegünket szemlélve láttatja meg velünk azt az utat, azokat a teendőket, amelyek elvezetnek minket a kiegyensúlyozott állapothoz, az egészséghez. Ez az út azonban mindig önmegismeréssel is jár, mivel önelemzés nélkül, önmegértés nélkül és önfejlesztés nélkül nem állíthatjuk helyre sohasem teljesen a belső harmóniánkat.

A betegségek kezdete

Munkám során nagyon sok emberrel találkozom és sokukkal elbeszélgetek az életükről. Azt tapasztalom, hogy a legtöbben attól félnek, hogy valamilyen fizikai betegségük alakul ki, illetve akkor fordulnak hozzám, ha már ki is alakult. A fizikai betegségek olyan problémát jelentenek legtöbbünk számára, ami már valódi akadály, hiszen ha kialakulnak, akkor nem tudjuk végezni a munkánkat, esetleg nem tudjuk ellátni a családban a kötelességeinket, vagy egyszerűen csak akadályoznak a megszokott dolgainkban. Pedig nem árt tudnunk, hogy nem a fizikai betegség az, ami a valódi problémát jelenti. Előző cikkünkben említettük, hogy vannak olyan betegségek, amelyek eredete fizikai szintre vezethető vissza. A legtöbb betegséggel azonban nem ez a helyzet. Ahhoz, hogy egy betegség kialakuljon több összetevőnek kell együtt állni. Ezen összetevők megfelelő konstellációja nélkül nem alakul ki a betegség. A következő összetevőkről van szó:
- hajlam (ez lehet genetikai, azaz öröklött, de lehet spontán kialakuló is)
- fizikai kiváltó tényező
- energetikai gyengülés
- mentális nyitottság
Ha ez a négy terület megfelelő időben jelen van, akkor a betegség megjelenik. (Hagyományosan hozzá szoktunk még venni egy területet, amit most azért hagyok ki, mert sokan félremagyarázták ezt a tényezőt, s a téves nézetek helyreállítása végett, a későbbiekben sokkal részletesebben szeretnék még rá kitérni - ez a karmikus hatás.)
A hajlam az adott betegségre nem feltétlenül a szokásos öröklött hajlamot takarja ebben az esetben. Ugyanis kialakulhat bennünk az idő múlásával, a lelki állapotaink alakulásával, a minket ért környezeti hatások révén is olyan hajlam, amit különben nem örököltünk meg egyik elődünktől sem. Ilyen pl. ha valaki átesett egy csúnya arcüreg gyulladáson, akkor a későbbiekben már nagyobb valószínűséggel esik abba bele újra sajnos akár gyengébb körülmények között is. Egy ilyen esetben a fizikai kiváltó tényező mondjuk a hideg, ami az arcot éri a hűvös napokon. Azonban ha energetikailag stabil és jól feltöltöttek vagyunk, akkor még ez sem elegendő a betegséghez. Energetikailag le kell gyengülnünk hozzá. Ha ez is adott, akkor még szükséges hozzá egy mentális állapot, nyitottság, ami lehetővé teszi, hogy a betegség valóban szomatizálódjon. Az indiaiak úgy mondják, hogy mikorra egy betegség fizikai szinten megjelenik, már legalább három hónapja beteg az ember az elméjében. Ez azt jelenti, hogy a fizikai szinten megjelenő betegség mögött már egy jó három hónapos mentális folyamat áll. Ha nem is tényleges három hónapra kell itt gondolni, akkor is hosszabb idő telik el. Ilyenkor számos dolog történik az elmében. Pl. megpróbál a probléma megoldódni, mielőtt kifejeződne. Azaz az ember sokszor belül, ösztönösen, vagy tudattalanul, magában keresi a megoldást. Ha ez sehogy nem sikerül, csak akkor alakul ki a tényleges betegség.
Mivel tehát a kialakult betegség mögött a fenti tényezők mindegyike egyforma szerepet játszik, ezért mindegyikkel egyformán kell foglalkoznunk. Tudnunk kell a hajlamainkról. Kerülnünk kell a fizikai kiváltó tényezőket, hiszen minek csiklandozzuk az oroszlán orrát? Meg kell tartanunk energetikai töltöttségünket - hogy hogyan tegyük ezt, arról még lesz szó bőven. És nem utolsó sorban foglalkoznunk kell az elménkkel, azaz saját magunkkal, belső működéseinkkel, a személyiségünkkel.

Hogyan vegyük észre a betegséget még kialakulása előtt?

Ez nem könnyű feladat, de megéri megtanulni. A hajlam, amiről az imént is beszéltünk, tulajdonképpen fizikai, energetikai és mentális folyamatok összessége, ezért vizsgálható saját magunk számára is. Ha megismerjük a hajlamainkat, akkor könnyebben tudjuk beazonosítani a kiváltó tényezőket is. Nincs más dolgunk, mint energetikailag jó magasan feltöltött állapotot létrehozni, és megismerni a saját elménket. Ha az elménkben képesek lennénk felismerni azokat a folyamatokat, amelyek végső soron a kialakuló testi problémák mögött vannak, akkor nem kellene a testen azoknak megjelenni. Ha meg tudnánk akadályozni azt, hogy az elménk végső soron megadja az engedélyt a test megbetegedéséhez, akkor egészségesek maradnánk. Ehhez csupán az kell, hogy megszüntessük az elmében lévő betegséggyökeret, betegség-okot vagy betegség engedélyt.
Lehetséges ez egyáltalán?
Igen. Saját elménk feltérképezése és belső folyamataink megismerése nyújt ebben segítséget. Több eszközünk is van, azonban az a helyzet, hogy mindegyiket magunkon kell alkalmazni, vagyis mások nem fogják tudni a mi elménkben lévő anomáliákat megoldani. Ez rossz hír a lustáknak és azoknak, akik félnek önmagukkal szembenézni. Sajnos belőlük van a több. Pedig önmagunk igazi megismerése az út ahhoz, hogy az elme feltárja saját magunk előtt a titkait.

Miért gyógyít az önismeret?

A jógában számos olyan technika alakult ki, amelyek módosult tudatállapotot hoznak létre. A módosult tudatállapotok bizonyos esetekben alkalmasak arra, hogy az ember beletekintsen saját belső folyamataiba, hogy megpillanthassa elméje működését. Ilyenkor olyan összefüggések is feltárhatók, amelyek különben teljesen rejtve maradnak előttünk.
Az önmegfigyelésnek és önmegértésnek a technikái között relaxációs és meditációs gyakorlatok vannak, túl persze az önmegismerés legdurvább gyakorlatain, a testgyakorlatokon, ahol valójában az önismeret lényege elindul. A testünk megfigyelése, a testünk reakcióinak tudatosítása, az érzékelés finomítása és fejlesztése a jóga testgyakorlatok célja, de e-mellett közben a test és az elme összefüggéseire is rábukkanhat a jó megfigyelő. Aztán amikor már a testgyakorlatokban megedződött figyelmet finomabb változásokra irányítjuk, azaz a testről átvisszük a figyelmet a légzésre, akkor még érdekesebb, még rejtettebb összefüggéseket látunk meg az elme és a légzés működése között. Aztán ezt a kifinomított tudatosságot magára az elmefolyamatokra irányítjuk, amivel tudatossá tehetők a mélyen áramló tudatfolyamatok is. Ez már a relaxáció és a meditáció területe.
Amikor valaki meditációt gyakorol, nagyon gyakran még ebben a kezdeti stádiumában felfedezi a diszharmóniát és képes ellene tenni, képes kiegyensúlyozni magát, mielőtt az fizikai problémává alakulna. Az önismeret tehát különösen fontos szerepet játszik a jóga nézőpontjából abban, hogy valóban egészséges, hasznos és békés életet éljünk.

A helyes hozzáállás

Ha valaki így tekint önmagára, azaz külső és belső folyamatok együttes és egymásra ható áramlására, amelybe aktív cselekvőként beleszólásunk van, akkor életének irányítása, egészségének megszerzése és megtartása már nem egy távoli, elérhetetlen vágyálom, hanem elérhető cél. Aki így néz önmagára, annak a betegség jel, üzenet, amelyet a saját lénye küld saját magának. A mélyebb tudatosság küld a felszíni tudatosságnak. Ha ezt megértjük, akkor nem megszabadulni akarunk majd a testi bajainktól, hanem felfedezni, hogy mi áll mögötte, feltárni, hogy mit lehet tenni, miben kellene változni, s aztán az egészség természetes velejárója lesz ennek a folyamatnak.

Bálint János


Purnam Yoga & Meditation 
purnamyogaandselfness@gmail.com
jóga, tanfolyamok, távoktatás, jóga oktatóképzés, meditáció oktatóképzés, zugló
facebook