Purnam Jóga

A gyakorlás intenzitásáról

A nyár folyamán sokan felfüggesztik jóga gyakorlásukat, de legalábbis ritkábban járnak tanárukhoz, és fognak hozzá önállóan a gyakorláshoz otthon. Ezzel kapcsolatos tapasztalatainkról lesz szó ebben a cikkben.

Mi van ha nem gyakorlunk?

A gyakorlás kimaradása, szüneteltetése különféle hatásokat eredményez attól függően, hogy különben ki mennyit szokott gyakorolni. A gyakorlás alatt itt most mindenféle jóga gyakorlatot érthetünk az ászanáktól a meditációig.
Ha egy rendszeres jógázó kihagy egy-két-három hetet, ami különben elég ritka azoknál, akik valóban napi gyakorlók, általában azt tapasztalhatjuk, hogy a kihagyás után jobban mennek az ászanák, hajlékonyabb a test, elmélyültebb a gyakorlás. Az ilyen gyakorlóknál persze komoly hiányérzetként léphet fel a kihagyás, ami miatt akár még lelkiismeretfurdalásuk is lehet, vagy rossz közérzetük. Azonban mindenkit megnyugtathat az a tény, hogy a jóga útján tett egyetlen lépés sem vész kárba. Vagyis a fejlődés onnan folytatódik tovább, ahol abbamaradt legutóbb, vagy esetleg a "pihenő" alatt még tovább lendült a fejlődés, s az ember előrébb van, mint amikor legutóbb nekifogott. Saját tapasztalatom azt mutatja, hogy a rendszeres gyakorlásban érdemes néha szüneteket tartani. Mondjuk félévente egy-két hetet különben is. Ha azonban akaratunkon kívül kerülünk olyan helyzetbe, hogy épp nem tudunk gyakorolni, akkor pedig kár sopánkodnunk, hiszen épp a helyzet az, ami taníthat nekünk valamit, ráadásul a nem ragaszkodás elve szerint a gyakorláshoz sem szabad ragaszkodnunk foggal-körömmel. Ha tehát úgy adódik, hogy nem tudjuk összehozni, akkor hagyjuk, engedjük el, és élvezzük az élet nyújtotta másfajta tapasztalatokat.

Hosszabb szünetek

Megtörténhet, hogy néhány hétnél hosszabb időt vagyunk kénytelenek kihagyni. Ilyenkor se essünk kétségbe. A jóga nem feltétlenül csak annyit jelent, hogy testgyakorlatokat és légzőgyakorlatokat végzünk, majd mozdulatlanul ülünk egy nagy öreg fa tövében, persze ez nagyon jó, hanem azt is, ahogyan az életünk eseményeit megéljük. Ez pedig a tudatos átélés, a jelenlét gyakorlása. Ha nincs módunk a szokásos gyakorlatainkat végezni, akkor legyen a mindennapi tevékenységünk aznap a jógánk. Igazából az lenne a jó, ha fő jóga gyakorlásunk tere a mindennapi tevékenységünk lenne, s a megszokott jóga gyakorlás pedig mindössze felkészítés arra. Csináljuk ezt úgy, hogy figyeljük meg minden mozdulatunkat, milyen érzetet kelt a testben és hangoljuk össze a légzéssel. A kilégzéssel nyomjuk le a kilincset és a belégzéssel lépjünk be a szobába. Ez azért is jó, mert legalább rögtön érezzük, ha a levegő nem tiszta és esetleg nem megyünk bejjebb. Hangoljuk össze a járásunkat a légzéssel. Hangoljuk össze még a billentyűk leütését és ebben a pillanatban az olvasást is a légzéssel. Hangoljuk össze még a gondolataink áramlását is a légzéssel. Ha tevékenységünket ilyen tudatossággal végezzük, akármit teszünk, az jobb és pontosabb lesz, erőt ad és nem az erőnket meríti, és bármelyik pillanatában benne van a szamádhi lehetősége.

Ha nem gyakorloltunk túlzottan rendszeresen

Azokban az esetekben, amikor valakinek a jóga gyakorlása nem vált olyan központi mozgásformává, hogy mindennapos gyakorlattá váljon, és megtörik a rendszeresség, másféle hatások alakulnak ki. Egy rövid ideig ebben az esetben is tovább folytatódik a fejlődés. Néhány hét után még mindig ugyanazzal az intenzitással és tudatossággal meg tudjuk csinálni a gyakorlatokat, sőt talán még jobban, mint annak előtte, de aztán beindul a képességek kopása. A hajlékonyság és az erő olyan tulajdonságok, amelyek a gyakorlás kiesésével elkezdenek visszafejlődni. Ez a rendszeres gyakorlóknál is megfigyelhető, de akinek már szokásává vált a jógázás, az belső késztetést érez majd arra, hogy újra nekifogjon. Míg ha valaki nem gyakorol olyan sokat, és elindul a visszafejlődés, akkor amikor újra elkezd gyakorolni, kudarcélménye lehet, hiszen kellemetlen, hogy sokkal kevesebbet is tudhatunk, mint néhány nappal vagy héttel korábban. Azonban ilyenkor nem szabad feladni, mivel bár a visszafejlődés kellemetlen, a korábbi szint elérése nem kerül annyi külzelembe, mint amikor teljesen az elején tartottunk a jógában.

Ellensúlyozhatja-e a kihagyást az intenzívebb periódus?

Valamilyen mértékben igen, és bizonyos szempontból ez jó hozzáállás is lenne. Ha tehát mondjuk valaki eleve tudja, hogy sokat nem lesz itthon a nyáron és nem is fog tudni önállóan gyakorolni, akkor dönthet úgy, hogy ellenpontként egy-két jógatábort bevállal.
A jógatáborok nagyon hatékony fejlődés elősegítő programok, mivel a napi többszöri gyakorlás azokon az akadályokon is átsegíthet, amelyekkel akár hónapokig, vagy évekig küzdene az ember a szokásos heti két-háromszori gyakorlásával. Ráadásul a jógatáborok pihenésnek sem utolsók, hiszen a szokásos környezetünkből és tevékenységünkből kiragadva fel tudunk töltődni és regenerálódunk. Arra azonban figyelni kell, hogy a táborokban elért eredmények is múlandóak, ha nem támogatjuk meg további gyakorlással - így könnyen elveszhet a hirtelen szerzett eredmény.
Tapasztalaton azt mutatja, hogy a jógatáborok impulzusa hetekre, hónapokra vagy akár örökre kihat a résztvevők gyakorlására vagy életmódjára.

A rapszódikus gyakorlásról

Sajnos ez az a gyakorlási mód, amire azt kell mondanunk, hogy nem javasoljuk. Ha mondjuk valaki jógázik szerdán, utána eljön csütörtökön és pénteken is, majd kihagy két hetet, aztán megint gyakorol két napot, majd megint kihagy három hetet, aztán újra három napot gyakorol, nem fog elkönyvelni magának stabil fejlődést. Néha azt látjuk, hogy az ilyen gyakorlás kifejezetten káros.

Mit tegyünk, ha a munkánk vagy a lehetőségeink miatt mégis csak rapszódikusan tudunk gyakorolni?

Nincs mese, ha ilyen helyzetben vagyunk kénytelenek vagyunk bevezetni az önálló otthoni gyakorlást, ami nem feltétlenül kell, hogy nagyon hosszú legyen, de mindenképpen heti többszöri alkalommal nyújtson impulzust. Ha nem tudjuk, hogy ilyenkor mit gyakoroljunk otthon, akkor keressük meg jógatanárunkat, hogy segítsen ebben. A rapszódikusság miatt semmiképpen nem szabad feladni a jógázást, mert bármilyen más sportot vagy mozgást választunk, azokkal is ugyanez a helyzet, s akkor a jóga legalább már a testtel, az energiákkal, a lélekkel és a szellemmel egyaránt foglalkozik. Inkább fogjunk hozzá az önálló gyakorláshoz.

A fejlődés pillérei

Ahhoz, hogy valaki eredményeket érjen el egy olyan dologban, mint a jóga, három fontos dolgot kell betartani. Erre a három pillérre helyezkedik a magabiztos fejlődés. Ha ezeket betartjuk, akkor nem ússzuk meg az előrehaladást:
- rendszeresség
- pontosság
- gyakoriság.

A rendszeresség tehát az, hogy szabályos időközönként nekifogunk a gyakorlásnak, amibe néha beiktatunk pihenőket, illetve jógatábor vagy workshop szerű intenzívebb szakaszokat a nagyobb akadályok átlépéséért.
A pontosság azt jelenti, hogy a gyakorlatokat lehetőségeinkhez mérten pontosan végezzük el. Emiatt érdemes hetente látogatni a tanárunkat, hogy kijavítsa a hibáinkat, mert azokat sajnos magunknak legtöbbször nem vagyunk képesek kijavítani.
A gyakorisággal pedig megadjuk a gyakorlásunknak az intenzitást. Ha pl. havonta egyszer mindig gyakorlunk, az lehet, hogy rendszeres, mert évek óta minden hónapban egyszer végezzük a gyakorlatainkat, de attól tartok, hogy nem elég gyakori ahhoz, hogy fejlődést hozzon.
Gyakoroljunk tehát rendszeresen, pontosan és elég gyakran, hogy elérjük azt, amire képesek vagyunk.

Bálint


Purnam Yoga & Meditation 
purnamyogaandselfness@gmail.com
jóga, tanfolyamok, távoktatás, jóga oktatóképzés, meditáció oktatóképzés, zugló
facebook