Purnam Jóga Purnam Jóga

Entrópia - a rendezetlenség foka - 2013. október 9.

Elménk alapvető tulajdonsága a rendezetlenség. Ha tudatosan nem szabályozzuk folyamatait a csapongás, a szétszórtság és a zavar jellemzi. Nem valamiféle elmebetegségről beszélünk most, hanem arról, hogy elménk természeténél fogva nem túl összeszedett. Gyakran egy kis majomhoz hasonlítják, amelyik ide-oda ugrál az ágakon. Pedig a rendezetlenség foka mérvadó a-tekintetben, hogy az ember mennyire érzi magát jól tevékenységei közben. Minél nagyobb az elme entrópiája, azaz minél rendezetlenebb, annál kevésbé élvezhető mindaz, amivel épp foglalkozunk.

Teljesen természetes, hogy elménk folyamatai - gondolatok, emlékek, aktuális tapasztalatok, érzelmek, minősítés, döntés, stb. - egymást szorosan követve áramlanak. Ha ezek az elmefolyamatok úgy követik egymást a tudatban, hogy nem sok közük van egymáshoz, azaz nagy az elmefolyamatok tárgyainak a változatossága, szétszórtságról beszélünk. Ez azonban megváltoztatható az elme edzésével. Megtanulható a rendezettség. A rendezettség minél magasabb fokú elsajátítása egyre élvezhetőbbé teszi az átélteket, vagyis minél rendezettebb az elménk, annál jobban élvezzük mindazt, amivel foglalkozunk. Gondoljunk csak egy filmvetítésre. Bármilyen érdekes és izgalmas is a film, ha közben el vagyunk foglalva a munkahelyi vagy párkapcsolati problémáinkkal, nem tudjuk élvezni a filmet. Bármilyen izgalmas is a szeretkezés elvileg, nem tudjuk élvezni, ha nem adjuk magunkat át teljesen, hanem valami máson, vagy valaki máson jár az eszünk. Ha egy tevékenység közben tiltakozás van bennünk az adott helyzettel kapcsolatban, azaz nem szeretnénk az adott dolgot csinálni, akkor semmilyen formában nem tudjuk élvezni, és ráadásul rengeteg energiát vesztünk ezzel. Persze mondhatjuk, hogy nem is akarjuk élvezni, mert utáljuk az adott dolgot. Mondjuk mosogatunk. Sokan nem szeretnek mosogatni és utálják azt. Tudnunk kell azonban, hogy ha utálattal végzünk valamit, akkor magunkat károsítjuk, gyengül az immunrendszerünk és feszültség lép föl az elménkben. Ugyanakkor azt amit teszünk, azt is megtöltjük utálatunkkal, ami az eredményt is nagymértékben befolyásolja. Még sarkosabb a kérdés akkor, ha egy kicsit korábbra megyünk vissza a mosogatásnál, mondjuk ha valaki főz. Egyes kultúrákban úgy tartják, hogy ha főzés közben negatív érzelmek vannak bennünk, konkrétan belefőzzük az ételbe. Fontos lenne, hogy ha valaki másoknak főz, akkor szeretettel töltse meg magát tevékenysége közben, hogy ez hassa át az ételt, amit majd mások fognak fogyasztani. Azonban tudjuk, hogy nem minden szakács érzi magát boldognak főzés közben. Vannak olyanok, akik kifejezetten utálják azokat, akiknek főznek, vagy lehet, hogy szeretik, de mégis érzelmi problémákkal vannak teli. Sajnos ebben az esetben érzelmi állapotuk meghatározza azt, milyen hatással lesz az étel azokra, akik elfogyasztják.
Ha olyan ételt kell ennünk, amit nem magunk főztünk és nem vagyunk benne biztosak, hogy azt megfelelő lelki állapotban csinálták, akkor nekünk kell olyanná tennünk annak finomabb minőségét, amit már érdemes elfogyasztani. Áldjuk meg az ételt! Persze ezt különben is megtehetjük minden étkezésnél és így egyrészt magunkra hangoljuk az ételt, másrészt kiküszöböljük az esetleges készítés közben nem kívánatos lelki állapotok hatásait.

Ha azonban átadjuk magunkat a tevékenységnek, elmerülünk abban, megfigyeljük a részleteit, koncentrálunk rá, körülötte forognak a gondolataink, akkor az összeszedettség jellemez minket és élvezetessé változik mindaz, amit teszünk, ráadásul szinte elröppen az idő az így végzett munka közben és ha nem is a legkívánatosabb munkát végzi valaki, akkor is jól meg tudja csinálni és nem merül ki közben, így marad ereje arra, hogy olyasmit is csináljon, amit már igazán kedvel.

Nincs statikus elme. Az elmefolyamatok az összeszedettség és a magas entrópia állapotában is folyamatosan áramlanak. A különbség annyi, hogy az alacsony entrópia állapotában, amikor a gondolataink ugyanazon tárgy körül forognak, jobban élvezzük a tevékenységeinket. Mivel edzés nélkül az elme szétszórt, olyan eszközökre van szükség, amitől összeszedetté válik. Számos ilyen lehetőség van, majdhogynem kimeríthetetlen a lehetőségek tárháza. Ha csak arra gondolunk, hogy kedvenc zenénket hallgatjuk, máris összeszedettebbé válunk. Ugyanezt csinálja egy mantra ismétlése, az ászanák végzése, vagy a légzésfigyelés a jógában. Ha arra tréningezzük az elménket, hogy az alacsony entrópia állapotában legyen, akkor egyre inkább ez az állapot fogja jellemezni, és ennek eredményeképpen minden megélt esemény egyre inkább élvezhetőbbé válik. Azt érezzük, egyre jobb élni.

Néhányan azt gondolják, hogy az elméjük rendezetlen ide-oda ugrándozása a kreativitás, és ha összerendezik elméjüket, akkor elvesztik a kreativitásukat. Pedig ez nincs így. A rendezetlenség alkalmatlan bármilyen probléma megoldására. Még egy kreatív művészi alkotás is csak összeszedettségben jöhet létre, különben nem tükröz mást, mint a művész belső káoszát, ami persze szintén egy alkotás, csak nem szívesen gyönyörködnek benne mások, ha igaz az, hogy a művészi alkotások lényege, hogy kiváltsanak valamit az azt fogyasztókból.

A tudatos kontempláció a kreativitás egyik legjobban használható gyakorlata. Kihasználja az elme dinamikáját, ugyanakkor a belevonódás nélküli állapot megengedi, hogy olyan ötletek is felmerüljenek, amelyek az elme orientáltsága miatt addig kizáródtak a tudatosságból. A kontemplációval hihetetlenül pihentető módon lehet problémákat megoldani. Érdemes időt szánni az elsajátítására.

Figyelem!
A helytelenül végzett meditációs gyakorlat növeli az entrópiát! Gyakoroljunk bevált és hatásos módszerekkel, amelyeket hiteles forrásból tanulunk egy olyan embertől, aki boldogabb és összeszedettebb nálunk, akinek az élete jobban rendben van mint a minénk. Különben megeshet, hogy nem a rendezettség, hanem az entrópia fog növekedni bennünk.

OM
Bálint



facebook

Purnam Yoga & Meditation 1147. Bp. Öv utca 140.
yoga@purnam.hu
jóga, tanfolyamok, távoktatás, jóga oktatóképzés, meditáció oktatóképzés, zugló