Purnam Jóga

Ami a boldogság útjában áll - 2013. aug. 19.

Nem kétséges, hogy létezésünk igazi lényege ugyanaz, mint bármely más érző lénynek ebben a világban: megszabadulni a szenvedéstől és elérni a boldogságot. De mit jelent a szenvedés valójában és mi az, ami a sokszor oly távolinak tűnő boldogság útjában áll?

A szenvedés fogalma alatt nem csak azt értjük, amikor valaki kifejezett fizikai, vagy lelki kínokat él át, hanem minden olyan negatív érzelmet is, amely miatt az élet valamely területe, vagy akár az egész élet átmenetileg vagy huzamosabb időre elveszíti élvezhetőségét, s ami miatt az embert saját maga vagy élete értékelésében kifejezett csüggedés, az értelmetlenség súlya, vagy a feladás vágya nyomasztja. Ilyen érzelem pl. a féltékenység, vagy az irigység is.

Korábban már beszéltünk arról, hogy a negatívnak ítélt érzelmeknek, ha kicsit odafigyelünk rájuk, többnyire megtalálhatóak a pozitív vonatkozásai is. Pl. a harag erőt adhat, hogy változtassunk egy helyzeten, a féltékenység arra ösztönözhet, hogy önvizsgálatot tartva fejlődést érjünk el a személyiségünkben, az irigység pedig arra buzdíthat, hogy több időt fordítsunk arra a dologra, amiben mások megelőztek minket. Ha integráljuk ezeket a negatív érzelmeket és megértjük azok pozitív hozadékait, akkor könnyen a segítségünkre lehetnek.

Azonban a boldogság útjában leginkább nem maguk a negatív érzelmek, hanem az azok mögött rejlő belső működéseink állnak. A "fő bűnös" ebből a szempontból az én. Az én valójában nem kéne, hogy akadály legyen, különösen azért nem, mert nélkülözhetetlen a korrekt elmeműködés fenntartásában, ezért nagyon gyilkolászni a saját egónkat nem ajánlatos tevékenység. Ám művelni, nevelni, fejleszteni, túlburjánzó vagy tévesen működő ágait-bogait visszametszeni, mint egy jó kertész, az szükséges.
Tény, hogy világunk nagy problémái mögött mind az egó áll. A torz egók hajlamosak uralkodni mások felett, kizsákmányolni és elnyomni másokat, szenvedést és bánatot hozni a világra.
Kicsiben nekünk is mérlegelni kell, hogy a saját életünkben mi szenvedést vagy örömöt hozunk-e a világra, a körülöttünk élőkre, s hogy mi magunk a boldogság felé haladunk-e.

Az egyik nagy akadály tehát saját énünk nem megfelelő működése. Pedig ki más akarna boldog lenni bennünk, mint maga az én? Talán a lélek? A jóga fogalmai szerint a lélek önmagában teljes, mozdulatlan, sebezhetetlen, változatlan, tiszta, tökéletes létező, amit semmilyen létbekényszerítő hatás megváltoztatni nem tud. Így maga a lélek önmagát megtartva nem szennyeződik az élet hullámzásaival, s minthogy tökéletes, így a fejlődéséről szóló áltanítások is érvényüket vesztik. Nincs bennünk semmi más, mint az én, amelyik boldognak lenni vágyik, amelyik ennek érdekében változtatni és változni vágyik. Az énünk az, ami miatt elmegyünk egy jó filmet megnézni, vagy ami miatt keressük a vágyaink kielégülését, de az énünk az is, ami miatt elmegyünk jógázni, vagy egy misére és a szellemi fejlődést, a szellemi magaslatokat kutatjuk.
Mégis ez az én az, ami a boldogság útjában áll, ha nem működik megfelelően.

Hogyan működjön az én, hogy boldognak érezzük magunkat?

Szóval nem az áll a boldogságunk útjában, hogy nincs elég pénzünk, lehetőségünk, vagy elég jó párkapcsolatunk. Ezek a külsődleges körülmények valóban fontosnak tűnhetnek, de valójában, elsősorban nem ezektől függ a boldogságunk. Kutatási eredmények igazolják, hogy bár a gazdagabb emberek valóban többször jelentik ki, hogy boldogok, de az is igaz, hogy nem olyan markáns a különbség, mint hinnénk. Néhány százalékos eltérés mutatkozik csupán, ami azt jelenti, hogy attól, hogy valaki igazán hihetetlenül gazdag, egyáltalán nem biztos, hogy boldog is. És számos esetben bebizonyosodik, amikor valaki a pénzért, a hatalomért vagy az élvezetekért folytatott küzdelmében kifullad, hogy minden erőfeszítés ellenére sem vált boldogabbá.

Pedig a boldogság kulcsa egyszerű. Oly régóta tanítják nekünk, oly régóta felismerte az ember a titkot, és mégis újra és újra fel kell ismernie, mert a boldogság olyan dolog, ami mindenki célja, de mindenkinek magának kell ráébrednie arra, hogyan akadályozza meg magát abban, hogy azt elérje. A boldogság alaptermészetünk. Nem a boldogság elérése az, ami nehéz, hanem feladása mindannak, ami az útjában áll, amely dolgokhoz tévesen ragaszkodunk. A legtöbben azért nem boldogok, mert túlzottan azok akarnak lenni, és ezért túl sok mindent tesznek, főleg sóvárognak a boldogságra. Ez nem a megfelelő út. A boldogsághoz mindannak elengedése vezet, ami a boldogság útjában áll:

Engedd el a sóvárgást, engedd el az önzést, engedd el az élvezetek hajszolását, engedd el a félelmet attól, hogy nem éred el a boldogságot és attól is, hogy eléred! Engedd el a spekulációidat, amik folyton megmérgezik az elméd!
Integráld a negatív érzelmeket!
Tűzd ki a céljaidat és összpontosíts, tegyél meg mindent, hogy elérd, de kerüld a görcsös akarást!
Maradj a jelen pillanat békéjében és vond vissza a figyelmed a jövőből és a múltból, ha túlzottan elvonnák a jelenről. A mostba merülés önmagában boldoggá tesz.
Élvezd azt, amit csinálsz! Ha nem élvezhető számodra, mérd fel, mit tehetnél, és keress olyan tevékenységet, amiben örömöd leled. Az egyik legfontosabb alap a munka. Ha azt élvezed, szinte semmi nem választ el attól, hogy napod többi részét is imádd.
Adj hálát a mindennapokért!

OM

Bálint


Purnam Yoga & Meditation 
purnamyogaandselfness@gmail.com
jóga, tanfolyamok, távoktatás, jóga oktatóképzés, meditáció oktatóképzés, zugló
facebook