Purnam Jóga

A felelősségről - 2012. 02. 11.

Nehéz téma, s talán sokan tovább is görgetnek rögtön, mert jajj, nehogymár erre emlékeztessenek még egy fránya jóga hírlevélben is. De mi most nem a munkhelyi felelősséget, nem a társadalomban vállalt felelősséget, nem a család megélhetésének felelősségét akarjuk taglalni, hanem azt a felelősséget, ami önmagunk felvállalásával jár. Ez ugyanis a legnagyobb felelősség, amit ha nem vállalunk, romba döntheti mindazt, amit építettünk, vagy eleve hazugságra, önámításra, káprázatra épül az, amit az életünknek hívunk.

Miért jó, ha annak vállaljuk magunkat, akik vagyunk?

Nem arra gondolok, hogy ha valaki goromba majom, akkor csak annyit kell tennie, hogy mindenkit figyelmenkívül hagyva azt mondja: hát ilyen vagyok, így kell engem elfogadni - hanem arra, hogy ha valaki gorombaságon kapja magát és ráébred arra, hogy ez talán nem a legjobb kommunikáció, akkor önmaga előtt vállalja a hibáját és legközelebb más módot választ arra, hogy kifejezze a gondolatait. Esetleg elfér egy "bocs" is. Sajnos sokan egy olyan esetben, amikor rajtakapják magukat a hibájukon, nem szembenéznek vele és tanulnak belőle, hanem önigazoló módon még meg is indokolják azt, hogy miért voltak olyanok. Ők azok, akik nem foglalkoznak önfejlesztéssel, akik nem akarják önmagukat és az életüket jobbá tenni. Ők azok, akik ezt a cikket sem fogják érteni.
Azok viszont, akik jobb életet akarnak maguknak és a szeretteiknek, azok felismerik, hogy mindaz, amit ebben a pillanatban átélnek, az saját tetteik, döntéseik és önmagukhoz való viszonyuk következménye. Önmagunk vállalása tetteink és döntéseink gyümölcsének a vállalása is. Másokat okolni könnyű, de annak súlyát felvállalni, hogy a saját életemért én vagyok a felelős, igen nehéz. Mégis meg kell tenni, mert ez az egyetlen helyes út. Persze egy egész életen át lehet hazudni magunknak, hibáztatni másokat és learatni mások figyelmét és gondoskodását, vagy sajnálatát szörnyű életeseményeinken, de aki ezt választja, az nem is érdemel mást. Ráadásul ha ezt a hozzáállást sokáig gyakoroltuk, nagyon nehéz új nézőpontra váltani. Viszont ez a régitipusú gondolkodás nagyon sok energiát emészt fel és egyáltalán nem ad esélyt arra, hogy kiutat találjunk nehézségeinkből.

Miért befolyásolja dominánsan életünket az, hogyan viszonyulunk magunkhoz?

Aki meglopja magát, azt mások is meglopják.
Aki elnyomja önmagát, azt mások is elnyomják.
Aki kizsákmányolja magát, azt mások is kizsákmányolják.
Aki erőszakot tesz önmagán, az nyitott kapukat hagy annak, hogy mások is erőszakosan bántalmazzák.
Azonban annak felismerése, hogy van közünk ahhoz, hogy meglopnak, elnyomnak, kizsákmányolnak, vagy bántanak minket, igen nehéz, különösen akut helyzetben. Ha ezt mégis megvizsgáljuk, találni fogunk magunkban olyat, amikor mi magunk tettük vagy épp tesszük ezt saját magunkkal. Az önmagunkkal folytatott jóviszony a záloga annak, hogy elkerüljük a környezetünkből származó súlyos és negatív behatásokat. Erre a szkeptikusok persze rögtön jönnek azzal, hogy na jó, de mi van a kisgyerekekkel, akiket gyakran éppúgy bántalmaznak? Egyrészt ők sem mentesek az alól, hogy önmagukkal rosszul bánjanak, de sajnos a gyermekeknél jóval nagyobb súllyal esik latba az, hogy gyakran átveszik a szülők ilyen jellegű belső hozzáállását és magukra húzzák a bajt. Vagyis a gyermekek rossz sorsáért a szülők lesznek a felelősek.

A félelem leküzdése

Még sokat lehetne írni arról, hogy milyen területeken tehetjük jobbá az életünket azzal, hogy felelősséget vállalunk önmagunkért, de most még csak a félelemről szóljunk pár szót. A félelemmel kapcsolatban két dolgot tehetünk. Vagy behódolunk neki, és meghátrálunk, vagy szembenézünk vele és vállaljuk amit kell. Akik az előbbi utat választják, ők a vesztesek, akik utána egész életükben számot kell adjanak maguknak arról, hogy meghátráltak a félelmük miatt. Akik a szembenézés útját választják, ők a hősök, akik megerősödnek és felemelkednek a félelem ellenére. (Természetesen a félelemnek van egy fontos pozitív oldala is, de erről már írtunk korábban.)
"Az elhatározás megöli a félelmet."-mondja Lao ce.
Válasszuk ezt az utat: őszintén, önmagunkat felvállalva, felelősséget vállalva élni, és az élet jutalma nem marad el.

Bálint


Purnam Yoga & Meditation 
purnamyogaandselfness@gmail.com
jóga, tanfolyamok, távoktatás, jóga oktatóképzés, meditáció oktatóképzés, zugló
facebook