Purnam Jóga Purnam Jóga

A pénzről - 2013. október 22.

A spirituális útkeresés egyik nagy buktatója a pénz. Sokan úgy gondolják, hogy kifejezetten ellentmond egymásnak a pénz és a spiritualitás. Egyesek szemében a pénz az Isten és mindenható, mások szemében egyenesen a Sátán. Az igazság azonban, mint annyiszor lenni szokott, a kettő között van. A Jézusi üzenet, miszerint egy teve hamarabb jut át a tű fokán, mint hogy egy gazdag ember a paradicsomba jusson, meglehetősen behatárolja azt, hogy egy spirituálisan gondolkodó számára milyen viszony alakulhat ki a pénzhez. Jézus üzenete igaz lehet, de csak egy bizonyos feltétellel.Forrás: Utah Money Center
Hogy ezt megértsük, lássuk, mi is a pénz valójában!Forrás: Utah Money Center

Gondolkodtunk már azon, hogy a pénz lényegében egy szimbólum? Egy olyan értéket szimbolizál, amelyet mi a pénz mögött látunk. De hol van az meghatározva, hogy milyen értéket kell mögötte látnunk? Ki mondja azt meg, hogy számomra mit szimbolizál a pénz? Mivel mindannyiunknak meg vannak azok a dolgok, amelyek értéket képviselnek, mindannyiunknak meg van a lehetősége arra, hogy sajátos mögöttes tartalommal ruházza fel a pénzt is, mint szimbólumot.
Van, akinek értéket jelent a szabadidő, másvalakinek egy jó könyv elolvasása, megint másvalakinek azt ha megnézhet egy jó filmet. Ilyen értelemben a rezsi csekkekre befizetett nem kevés összeg, valójában a meleg otthont, az esti világosságot, a mindennap hozzáférhető vizet és azt szimbolizálja, hogy nem nekünk magunknak kell minden egyes héten elhordani a szemetet a szeméttelepre, vagy akár megfelelően meg is semmisítenünk. Néhány éve laktam olyan helyen, ahol nem volt szemétszállítás. Azóta tudom, hogy mekkora áldás van a-mögött a pár száz forint mögött, ami a szemétdíj. Lássuk a dolgokat annak, amik!

Mostanában, de talán nem volt ez másképp korokkal korábban se, az emberek szemében a pénz elsődleges céllá vált, és a lehetőségek tárházává, a boldogság forrásává. Azonban az, hogy a lehetőség és a pénz között egyenlőség jelet teszünk, hiba, mert a lehetőség önmagában is megvan a pénz nélkül. Ne a pénzre törekedjünk, hanem azokat a lehetőségeket keressük, amelyek céljaink felé vezetnek!

A saját értékünk vajon mérhető pénzben? Természetesen nem magunkat kell a mérlegre tennünk, hanem mondjuk a munkánkat. Amikor dolgozunk és azért fizetést kapunk, lényegében a pénz szimbolizálja a munkánk értékét. Tekintsünk úgy a pénzre ebben az esetben, mint ténylegesen a munkánk értékére. Sokan a munkáltatójukat vagy az államot teszik felelőssé azért, hogy a munkájuk keveset ér. Azt javaslom, ha azt szeretnénk, hogy többet érjen, akkor ne püffögjünk magunkban, vagy otthon, hanem tegyünk lépéseket afelé, hogy a munkák többet érjen, vagy csináljunk olyat, ami többet ér.
És bizony vannak korok, amikor nem a jótétemények érnek a legtöbbet az emberek szemében és ezért nem azok vannak a legjobban megfizetve, akik a legtöbbet teszik a közösségért. Mégis vannak olyanok, akik nem törődve ezzel, önmagukat háttérbe szorítva fáradoznak, hogy előbbre vigyék a Világ dolgait. Ők azok, akikre sokszor csak utólag nézünk fel. Övék minden tiszteletem! Ám ez is érték. A tisztelet, vagy az, hogy önfeláldozón teszünk másokért. A kérdés csak az, hogy ez az érték szimbolizálható-e? Szentségtörés, de valójában igen. Sokan vannak, akik képesek arra, hogy a legelvontabb dolgot is képesek legyenek a pénz szimbólumra fordítani. Ez az ő ügyességük. Gondolkodjunk el, hátha bennünk is meg van ez a rendkívüli elvonatkoztató képesség! Mert feláldozhatjuk magunkat mások segítésének oltárán, és ebben fel is magasztosulhatunk, de Gandhi és Teréz Anya útja nem mindünknek való. Ha tehát családban él az ember és felelősséggel tartozik másokért, akkor jó, ha tudja, hogyan lehet az ő szent küldetését valamilyen fórumon megtámogattatni.

Rendszerint találkozom olyanokkal, akik mindenhol azt keresik, hogy hol tudnának kedvezményeket kicsikarni. Tudnunk kell, hogy aki mindenhol azt keresi, hogy úszhatná meg olcsóbban, az folyamatosan rombolja az önértékelését, aminek folyamatosan egyre jobban meg is fog felelni, azaz egyre értéktelenebbé válik. Ne keressük mindenáron a kedvezményeket, de ha belefutunk egybe, ne legyünk bolondok kihagyni!
Ha valaki folyton arról beszél, hogy nincs pénze, és esetleg utálattal fordul azok felé, akiknek pedig van, azzal játszik, hogy neki soha nem lesz. Ha gyűlölet van bennünk azok iránt, akik többet birtokolnak az érték szimbólumából, az azt jelenti, hogy valójában saját magunkat vetjük meg azért, mert nem vagyunk olyan értékesek. Dolgoznunk kell az önértékelésünkön, de ez olyan téma, amivel külön még foglalkozunk részletesebben.

Nem minden ember zsivány, aki több pénzt keres az átlagnál, de vannak olyanok is persze. Ez rossz beidegződés, ami még a szocializmus szellemi nyomorából maradt vissza. Egy szellemi méreg, amelynek a lebomlása akár több generációt is igénybe vehet. Ha elég tudatosak vagyunk és méregtelenítünk, akkor képesek lehetünk megszabadulni ettől az előítélettől, ami minket is megakadályozhat abban, hogy nagyobb mennyiségű pénzhez jussunk. Nem a sok pénz teszi az embert értékessé, vagy értéktelenné, hanem az, hogy mit kezd vele, hogy mire váltja a szimbólumot. És nem is arról van szó, hogy mindenkinek dúsgazdagnak kell lennie. De arról nagyon szó van, hogy legyen annyi, amennyi kell. Te tudod, hogy neked mennyi kell?

Az ember természetes elmeműködése folytán minden őt ért ingerhez képzeteket társít. Szinte semmit nem vagyunk képesek önmagában szemlélni, mert legalábbis a "nekem jó" vagy "nekem rossz" minősítés mindenképpen kialakul és akkor már az adott dolog, vagy ember, nem tőlünk független önmagaként jelenik meg szemünkben, hanem akként, ahogyan mi besoroltuk. A hozzátapasztott dolgok megváltoztatják az adott dologhoz való viszonyunkat. Így vagyunk a pénzzel is. Ha sok van belőle, és látjuk, hogy ez árt másoknak akkor a pénz rossz, ha kevés van belőle és ez árt, akkor a pénz megint csak rossz. Az is igaz, hogy igen keveset látni azt, amikor a pénzt a maga értékközvetítő, értéktranszformáló formájában önmagának tekintik. Pedig ez kell ahhoz, hogy lehetőségünk legyen arra, hogy aztán tudatosan olyan értéket lássunk mögé, olyan értékre cseréljük, amilyenre csak akarjuk.

Mert mondhatjuk, hogy nekünk a pénz
- időt jelent a szeretteinkkel együtt lenni
- segíteni mások nehézségeiben
- egy utazást egy régen vágyott helyre
- egy jó biciklit
- egy kimerítő túrázást
Folytassa mindenki magának a sort!
De ne mindezeket lássuk a pénznek, hanem a pénzt lássuk mindezeknek! Ha megfordítjuk, pl. az idő=pénz, akkor szenvedni fogunk, mert ebben az irányban ez a kijelentés nem igaz. De az igaz, hogy a pénz jelenthet több időt, amit azzal tölthetek, amivel akarok.

Mi tehát az igazság Jézus szavaiban. Természetesen minden hang. Azonban tudnunk kell, hogy nem maga pénz a kerékkötőnk, ami megakadályozhat bennünket az üdvözülésben, hanem az, ha nem megfelelően látjuk, ha nem annak tekintjük, ami, ha nem tudatosítjuk újra és újra értékközvetítő szimbólum szerepét, és ha nem maradunk szabadok tőle. Ilyen értelemben egy szegény ember is lehet a pénz rabja, de egy gazdag ember is lehet tőle szabad. Mindez a mi választásunk. Rajtunk múlik.

OM 



facebook

Purnam Yoga & Meditation 1147. Bp. Öv utca 140.
yoga@purnam.hu
jóga, tanfolyamok, távoktatás, jóga oktatóképzés, meditáció oktatóképzés, zugló