Purnam Jóga Purnam Jóga

A Yogi Driver

Vannak témák, amiket érdemes újra és újra elővenni. Ez a téma legalábbis említés szinten már szerepelt korábbi írásainkban. Hogyan éljük meg a jógát a vezetés közben, amikor hihetetlen nagy a stressz és a többi autós is mind különösen viselkedik?
Mivel a jógát nem azért tanuljuk, hogy átmenetileg kivonjuk magunkat a forgalomból, nem azért, hogy elszigeteljük magunkat a világtól, és különösen nem azért, hogy a világra és a többi emberre egyfajta spirituális gőggel nézve magunkat fölé helyezzük mindennek ami van, hanem azért, hogy jobban be tudjunk illeszkedni, hogy harmonikusabb életet éljünk, és hogy könnyebben meg tudjuk vele oldani a problémáinkat, a jógának az egyszerű hétköznapi teendőink között is működnie kell.

Mivel a vezetés valóban stressz, ezért kiváló lehetőség a jóga részéről, hogy bizonyítsa alkalmazhatóságát a mindennapokban. Természetesen nem arra gondolok, hogy valamilyen kitekert pozícióban kellene a volán mögé ülnünk. Különösen nem arra gondolok, hogy meditálni kellene a vezetés közben, hiszen ez számos egyéb problémát vethet fel a már amúgy is jelentős problémák sorában. Akkor egyáltalán hogyan alkalmazható a jóga a vezetés közben?

A jóga az elme felett szerzett kontroll eszöze. Ha az elménket képesek vagyunk kontrollálni, akkor már nem a megszokásaink vagy a kondicionáltságaink szerint fogunk működni, hanem tudatosan, esetleg a tudatosan újrakondicionált jószokásaink szerint. Mondjuk egy átlag esetben mit tesz egy sofőr, amikor krízis helyzetbe kerül? A képen látható módon reagál és ádáz tekintettel integet, s még a legbájosabb hölgyek száját is hasonló dolgok hagyják el:
"- Anyád..."
"- Ó te ürgeszemű..."
"- Menj a ..."
"- K...a...d"
"..."
Hát nem mindent mertem leírni ide.
Egy biztos, ezekben a mondatokban a nagy mennyiségű szitokszó mellett rendkívül sok energia van. Ezt az energiát vagy az ijedtség, vagy a harag, vagy a megszokás táplálja. Sajnos az ilyen nagy energiával kimondott dolgok igen nagy erővel hatnak. A rossz hír az, hogy nem arra, akinek szólnak. Pontosabban ez azért jó hír is, hiszen akkor sokkal több halott lenne az utakon, akik nem közlekedési balesetben hunytak el, hanem szimpla átkokban. Sokkal inkább hatnak ezek a mondatok arra, aki kimondja őket. Ha csak a hangulat romlik el, az a kisebbik baj, de mérhetően csökken az immunrendszer hatékonysága is az ilyen attitüd miatt.
Mit tehetünk?

Mivel az ijedtség vagy a harag természetes reakciók egy krízis helyzetben, mint amilyenek az utakon érnek minket, azt javaslom, hogy azt az energiát, ami ilyenkor felébred és különben szitokszavakban öltene testet, forgassuk pozitív mondatokba. Kiabálhatjuk ugyanolyan haraggal, és integethetünk is hozzá, de mondjuk ezt:
- Ó, te nagyon ügyesen vezetsz ma! (haragosan)
- Boldog a te anyád, hogy ilyen lényt hozott a világra! (örömmel)
- Legyen szerencsés napod! (tiszta erővel ordítva)
- Legyen nekem szerencsés napom! (ritka dühösen)
De különben már őseink is alkalmazták ezt a módszert. Azt mondták:
"- Ó, az Isten áldjon meg!"

Kitalálhatunk magunknak igazán pozitív mondatokat erre a célra, amelyeket jól lehet kiabálni. Minél nagyobb energiával, azaz belülről jövő töltéssel szólnak ezek, annál nagyobb erővel fognak hatni ránk, immár pozitívan. Persze el is neveti magát az ember ezektől néha, de az meg nyilván nem baj, hacsak nem akar valaki kitartóan bosszankodni. Nekik nem ajánlom ezt a változtatást!
De ha ki akarod használni elméd erejét és nem akarod, hogy szitkokba pumpáld, akkor érdemes ezt a kis változtatást megtenni. S ha ezt minél többen megtesszük, akkor a világ hangos lesz a pozitív mondatoktól!

Különben pedig vezess síma homlokkal és kis mosollyal a szád sarkában!

OM
Bálint



facebook

Purnam Yoga & Meditation 1147. Bp. Öv utca 140.
yoga@purnam.hu
jóga, tanfolyamok, távoktatás, jóga oktatóképzés, meditáció oktatóképzés, zugló