Purnam Jóga Purnam Jóga

A hőn áhított egyensúly

A belső egyensúly megteremtése fontos dolog a magunkfajta útkeresőknek, de vajon létezik-e egyáltalán ilyesmi? Mi az a belső egyensúly egyáltalán?

Ha körbenézünk a természetben azt tapasztaljuk, hogy a dolgok folyton változnak. Míg a 60-as években úgy tekintettek a természetre, mint ami egy tökéletes egyensúlyban lévő valami, amit az emberi tevékenység bontott meg, addig manapság már sokkal inkább az az elfogadott nézet, hogy a természetben nincs igazi egyensúly. Sőt, éppen ellenkezőleg, a természet épp az egyensúlytalanság révén tartja dinamikus mozgásban a fejlődést. Ha egy faj túlszaporodik, akkor az őket fogyasztó fajok is túlszaporodnak, míg annyira el nem fogyasztják a prédafajt, hogy a túlszaporodott ragadozók is fogyni kezdenek. Ha a szerencse és az időjárás úgy hozza, hogy megint sok ennivaló jut mindenkinek, akkor megint szaporodásnak indulnak. Ez minden, csak nem egyensúly. Azaz egy-egy pillanatra kialakulhat az egyensúly, de utána borul is tovább.

Ha megnézünk egy kötéltáncost, aki végig egyensúlyoz a kötélen, azt látjuk, hogy valójában sosincs egyensúlyban, mindig éppen billen valamerre, majd a másik irányba, aztán újra a másik irányba. Így úgy tűnhet, hogy egyensúlyban van de valójában ez csak a látszat, mivel lényegében mindig billeg egyik oldalról a másikra.

Egy álló ember, akit mondjuk a buszmegállóban megfigyelünk, nem fog mozdulatlanul állni, hanem kissé billeg, azaz úgy van egyensúlyban egyszerű állásában, hogy mozog. Még a legfegyelmezettebb katonai díszőrség is kicsit inog.

Teljes egyensúlyban csak egy teljesen élettelen dolog lehet, az is csak időlegesen és csak a mi nézőpontunkból. A modern fizika szerint még maga az Univerzum sem jöhetett volna létre, és benne mi magunk sem, ha az őseredeti egyensúly meg nem bomlik, ami által bekövetkezik az Ősrobbanás.
A természetben csak dinamikus egyensúly létezik, ami azt jelenti, hogy az egyensúly valójában természetellenes. A vegetatív idegrendszerünk pl. úgy működik, hogy a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer, azaz az aktiváló és a visszafogó működések sorra váltják egymást.
Az a természetes, hogy nem vagyunk egyensúlyban. A legjobb, ha ezt elfogadjuk és természetesek leszünk, mint hogy olyan dolog után rohanunk, ami nem létezik.

A lelki egyensúly a legmarkánsabb eleme az egyensúly után sóvárgó világunknak. Igazából ez egy mentális egyensúly, amit vizionálunk magunkban és azt szeretnénk hinni, hogy van ilyen, de valójában az elménk, nem egy statikus valami. Abban a gondolatok és az érzelmek folyamatos, igen dinamikus változásban, létrejövésben és elmúlásban vannak. Az egyensúly azt jelentené, hogy mindig ugyanaz a lelki állapot van, ami igazából kóros lelki elváltozást jelent. Tényleg ezt akarnánk?
Sőt. Az egyensúlynak van egy kifejezetten hétköznapi értelme. Azaz, ha mondjuk szörnyűségeket tapasztalunk, akkor elszörnyülködünk. Ha vidám dolgot tapasztalunk, akkor nevetünk, ha fáj akkor szenvedünk, ha elönt minket a szerelem, akkor is, vagy esetleg boldogok vagyunk. Ez a természetes. Ez van egyensúlyban.

Az egyensúly utáni meddő kutatás abból is eredhet, hogy az ősi tanítások sok esetben beszélnek egykedvűségről, azaz, hogy minden történést ugyanazzal a közönnyel, vagy közönyös derűvel fogadj. Ez valamiért romantikus módon idealizált és kívánt lelki állapottá vált a szellemi utakon járók között. De vajon tényleg szeretnénk egy olyan emberrel együtt élni, aki mindent ugyanazzal a közönnyel fogad? Talán egy szerzetesnek ez megfelelő lelki állapot, de a mindennapok emberének ez bizony nem lenne nagy hasznára. De talán nem is arról szól ez az egykedvűség, mint amiről mi hisszük.
A belső csendesség, mint mentális állapot azonban kiváló arra, hogy a világot szemléljük, mert ez egy koncepciók nélküli állapot, ami a jelen pillanatba merülés legjobb módja. A jelenben levés, a jelen pillanatra figyelés és az elvárásoktól mentes pillanatnyi állapot áldásosságáról már korábban írtunk.

Mindannyian szeretünk örülni, szeretjük érezni mások szeretetét, szeretünk vidám emberek társaságában lenni. De az életben történnek olyan dolgok is, amelyek szomorúságot keltenek, ami fáj. Olyan emberré szeretnénk válni, akit sem az öröm, sem a bánat nem képes megérinteni? Ne váljunk ilyenné, hiszen ez a katatóm érzelmi sivárság sem nekünk, sem a világnak körülöttünk nem igazán tenne jót.

Szerencsére a helyes gyakorlással nem is ebbe az irányba haladunk. Onnan tudod, hogy jó felé haladsz, hogy egyre nagyobb érzelmi gazdagságban élsz és nem félsz a bánatot sem megélni, hanem elfogadod, hogy életed és emberi mivoltod velejárója. Az egyensúly pedig csak egy legenda. Eljátszhatjuk, de amíg a teljes megvilágosodás meg nem történik, annál többet, mint hogy élvezettel megéljük az életünket, ne várjunk magunktól.

OM
Bálint



facebook

Purnam Yoga & Meditation 1147. Bp. Öv utca 140.
yoga@purnam.hu
jóga, tanfolyamok, távoktatás, jóga oktatóképzés, meditáció oktatóképzés, zugló