Purnam Jóga

3 út - a vizsgálat, a hit és a tapasztalat útja - 2013. 12. 19.

A nagy kérdések, amelyek az emberiséget a gondolkodás hajnala óta foglalkoztatják ezek: Honnan jöttünk? Hová tartunk? És kik vagyunk mi egyáltalán?
Néhányan biztosan úgy gondolkodnak ezekről a kérdésekről, hogy minek gondolkodni rajtuk, hiszen az csak problémát okoz. Ez részben igaz is. Önmagunk eredetének, céljának és mibenlétének a kutatása azt jelenti, hogy életünk a tudatosság körébe kerül, amely által gyakran felismerhetjük, hogy hibákat követtünk el, hogy nem voltunk minden esetben a magunk számára a legelfogadhatóbbak, hogy életünk alakulása gyakran a saját döntéseink miatt alakult úgy, ahogy. Ezek súlyos felismerések, amelyek miatt a legtöbb ember egyenlőre elfordul attól, hogy ezekkel behatóan foglalkozzon. Az elutasítás hátterében több ok is állhat. Egyrészt a tény, hogy bennünk hiba van, nagyon nehezen elfogadható. Ugyanakkor a tény, hogy mi ezen változtathatunk, szintén nehezen belátható, hiszen épp ugyanaz a dolog bennünk, ami a hibákat elkövette, nem igazán akar változni. És ráadásul ez a változás belső munkával jár, ami nem mindannyiunknak kedves.
Azonban vannak olyanok, akik mégis nekivágnak ennek az útnak, hogy ráleljenek a válaszokra. Ők a bátrak, a tenni akarók, akik nem félnek szembenézni önnön sötétségükkel, hogy oda a tudatosság világosságát vigyék, és felismerve a helyes irányt, olykor küzdelmesen a változás útjára és ezáltal a boldogság felé vezető útra lépjenek.

Három útja lehetséges a megismerésnek, amely három út ma is jelen van a világban és mindannyian találkozhatunk velük.
1. A vizsgálat útja - ez lényegében a tudomány. Általa feltártuk a körülöttünk lévő világ sok titkát és megértettük annak működését. De e vizsgálat nem csak a külvilágra, hanem magára az emberre is kiterjedt. A vizsgálat abból indul ki, hogy minden megérthető az emberi elme által, ezért a vizsgálat útján felismerhető mindaz, amit az ember a világban keres. De mi van akkor, ha az emberi elme korlátozott és a mindenségben számos olyan dolog rejlik, amely nem fogadható be az elme által.
2. A hit útja - ez a vallások végtelen sorában van jelen. Többet feltételez, mint ami az elmével felfogható, vagy befogadható lenne. A vallás azt kívánja, hogy higgy valamiben, amiről tapasztalatod csak áttételesen vagy sehogyan sem lehet. Mégis rendezd be az életed, gondolkodj és élj úgy, hogy folyamatosan többet gondolj a létező világ mögé, mint amit képes vagy megtapasztalni. Ez nem mindenkinek megy, különösen úgy, hogy a hit útja nemrégiben még elkerülhetetlenül rá volt kényszerítve a mindennapi ember elméjére és korlátaival megbéklyózta azt. Persze nincs ez másként ma a tudománnyal sem. Kénytelenek vagyunk elfogadni annak tanait. Azért annyira talán mégsem szigorúan kényszerítik ránk a tudományt ma, mint a vallást régen, hiszen nem küldenek máglyára, ha megkérdőjelezel egy tézist, de azért kapsz anyait apait, ha megteszed, vagy épp piedesztálra emelnek, ha mégis igazad volt.
3. A tapasztalat útja - ez megkérdőjelez minden elméletet és hittételt és azt tanítja, hogy csak akkor fogadj el valamit, ha már megtapasztaltad. Ez az út a tudás fogalmával a megszerzett tapasztalatot azonosítja és minden más csak ismeret, amely hitre épül vagy elméleti bizonyítékokra, spekulációkra vagy vallási tézisekre. Abban különbözik a vizsgálat útjától, hogy a személyes megélés kerül a középpontba, és abban különbözik a hit útjától, hogy nem feltételez semmilyen meg nem tapasztalható, meg nem élhető felsőbbséget. Ezen út szerint mind önmagunk, mind a világ megismerhető a megtapasztalás által. Ilyen a jóga útja, de ilyen még számos olyan ősi kultúra eszközrendszere, amelyekből kevés maradt fenn az idők folyamán részben a hit, részben a tudomány elnyomása miatt.

Vajon melyik a leghelyesebb út?
Igazából a leghelyesebb az, ha e hármat egyesítjük. Lényegében nem lehet őket különben sem teljesen izolálni egymástól. A tudomány ma sem mentes olyan elvektől, amelyek inkább a hit kategóriájába tartoznak, mint a tudomány világába. Ugyanakkor sok tudós egyáltalán nem veti el Isten vagy egy magasabb hatalom létezését, s gyakran vizsgálataik hátterében éppen az áll, hogy megfejtsék Isten tervét. A vallások sem mentesek a tudomány vagy a megtapasztalás módszereitől, hiszen épp a vallás volt az, amiből szárnyaló nyugati tudományunk, még ha oly sok vér által is, de lassan szárba szökkent. Ugyanakkor a vallásos megtapasztalások, a valós spirituális élmények épp a megtapasztalás útjára vezettek, ami már túlmutat a puszta hiten. Ez már a nagybetűs Hit, ami a megélés és a megbizonyosodás, amely a jóga útján lényegében központi szerepet kap. S ugyanakkor a jógában is megjelenik a hit több formája is. Gyakran hívják fel a figyelmünket a jóga tanítói arra, hogy mindenki tartsa meg a saját hitét, vallását és annak gyakorlatába építse bele a jóga elemeit, amely segít majd abban, hogy az a vallásgyakorlat egyre inkább a megéléshez és a megbizonyosodáshoz vezessen.
Mivel tehát eredetileg sem mentes egyik a másiktól, jobb ha eleve mindhárom jelen van spirituális életünk alakításában. És éppen ettől válik igazán spirituálissá egy élet. Túlzottan elutasítani valamelyik irányt igazi tévút.

Éljünk hittel teli életet!
Legyen életünk és önmagunk vizsgálata tudományos igényű számunkra!
Gyakoroljunk és tapasztaljunk, hogy megéljük mindazt ami van, és akik vagyunk!

OM
Bálint


Purnam Yoga & Meditation 
purnamyogaandselfness@gmail.com
jóga, tanfolyamok, távoktatás, jóga oktatóképzés, meditáció oktatóképzés, zugló
facebook